Múzeumkert-ötletpályázat: megvannak a győztesek
„A Múzeumkert mint történeti közpark átfogó, a hagyományt sokoldalú fejlesztési eszközök segítségével szolgáló rehabilitációja” tárgyú ötletpályázatra 12 pályamű érkezett. A Magyar Nemzeti Múzeum a pályázat három helyezettje mellett még három ötletet vásárolt meg.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója 2016. augusztus 29-én hirdette ki a Múzeumkert-ötletpályázat eredményeit, és adta át a legjobb munkáknak járó díjakat az intézmény Dísztermében. A mindenki számára nyitott pályázat legfontosabb célja volt, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum ötleteket gyűjtsön a Múzeumkert korszerű felújításához. A zsűri olyan elképzeléseket várt, amelyekből kiindulva az intézmény rendeltetésével, az épület műemléki jellegével harmonizáló, de a Palotanegyed zöldfelület-igényét is magas színvonalon kiszolgáló intézményi közkert tervezhető.
A 2016 májusában kiírt pályázatra 12 pályamunka érkezett. Az ötletpályázat díjazására fordítható 6 millió forintos összegből hat elképzelést díjazott a bírálóbizottság. Az első díj 2 millió Ft, második díj 1,5 millió Ft, a harmadik 1 millió Ft jutalommal jár. A Kiíró további három pályázatot vásárol meg, egyenként 500 ezer Ft értékben.
A Magyar Nemzeti Múzeum által a Múzeumkert rehabilitációjára kiírt ötletpályázaton az első díjat a TÉR-TEAM Kft. nyerte (Szabó Gábor, Szende András, Juhász Kristóf Attila, Győre Viola, Orbán Nóra) a pályamű alaposan kidolgozott vizsgálati és elemző részének értékei és a terv harmonikus, vizuálisan és funkcionálisan átgondolt, a kiírásnak leginkább megfelelő elképzeléseknek köszönhetően.
A második díjat a Pagony Kft-t (Bognár Emese, Rahnama Azadeh) érdemelte ki a pályamű értékes ötletei és a terv igényes kidolgozásáért. A harmadik nyertes pályaművet Stéhli Zoltán Imre készítette, aki a pályaművének első két tablójával, átgondolt és harmonikus alaprajzaival, valamint látványterveivel érdemelte ki a zsűri elismerését.
A megvásárolt ötletpályázatok között találjuk dr. Almási Balázs (munkatársak: Wang Xiao, Kelemen Edmond István, Kóbori Dorottya), Fábián Zsófia Eszter (munkatársak: Bálint Krisztina, Lugosi Flóra, Pap Miklós László, Szűz Attila,Turi Emese), valamint Lehotai Bence Gábor (munkatársak: Gyimesi Levente Zsombor, Lakner Lóránd László, Treszkai Anett, Vadász Dániel Pál, Oláh Péter Ciprián) munkáját, akik alaposan kidolgozott vizsgálati és elemző munkarészekkel, valamint tovább tervezésre alkalmas ötleteikkel segítik majd a végleges tervek elkészítését.
Az értékelés során a bizottság elsősorban a műemléki elvárások és szempontok betartását, megvalósítását vette figyelembe. Pozitívan ítélte meg, ha a pályázók történeti hűségre törekedve a 19. századi kert úthálózatának és növénycsoportjainak, valamint a szobrok, emlékművek, kerítés védelmére is hangsúlyt helyeztek, miközben szem előtt tartották a kerttel együtt élő kulturális közintézmény, a Magyar Nemzeti Múzeum fizikai kiszolgálásának feltételeit is. A kiíró a 19. századi hangulat újrateremtése mellett ahhoz is ötleteket várt, melyek a felmerülő mai egyéni és közösségi használati igények, és azok hogyan illeszthetők bele harmonikusan a részben újra alkotandó történeti környezetbe.
Bár az ötletpályázat kiírásában a történeti kert rekonstrukciója élvezett prioritást, a végleges tervek elkészítésekor legalább ennyire fontos lesz a meglévő faállomány – ezzel együtt Budapest levegőjének, zöld felületeinek – védelme. Az ötletpályázat nyertes munkáinak ötleteit is felhasználó terveket az Új Nemzeti Múzeum koncepciójával együtt Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter 2017. január 31-ig viszi kormány elé. Addig elkészül a faállomány újabb vizsgálata, amelyre meghívjuk a civil szervezetek képviselőit, illetve elindul a kert régészeti felmérése is. A megújult Múzeumkert 2017. december 31-ig készül el.
Kapcsolódó cikkeink:
Bemutatták a hun kori áldozati kincseket