NKA 25: örökségvédelem, konferencia, táblaavatás

Közhelyesen hangzik, de valóban zsúfolásig megtelt a Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeumának a konferencia céljára kijelölt terme 10 órára, amikor Farbaky Péter, a BTM főigazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, majd Tuzson Bence, a Miniszterelnökség államtitkára tartott megnyitó beszédet.

A múltról és az eredményekről című több mint két órás délelőtti blokkban elsőként Perlik Pál és Erő Zoltán idézték fel a huszonöt éves NKA-n belül tizennégy éves múltra visszatekintő Örökségvédelem Kollégiuma alapításának, majd kezdeti működésének emlékeit. Megtudhattuk, hogy milyen szempontok alapján dolgozták ki az egyes pályázati témák és kiírások részleteit 2004-ben, s a figyelmes hallgató számára az is nyilvánvalóvá válhatott, hogy azóta az éves szinten rendelkezésre álló forrás nemigen bővült – mostanság rendre alaposan 300 millió forint alatt marad. Hogy ez mégsem csak jelzésértékű segítségnek elég, az ezt követő előadások bizonyították: visszatérő pályázók mutatták be Szádvártól Sopronig, Zalavártól Sárospatakig, hogy miként sáfárkodtak a támogatásokkal. A Műemlékem.hu képviseletében jelen sorok írója is kapott tizenkét percet, hogy a portál elmúlt évtizedéről, megújulásáról, ezen belül az NKA szerepéről is szóljon (a Határeset, a Magazin és a Közkincs-kereső is visszatérő pályázó ezen felül az NKA-nál).

A nagyon pörgős délelőtti blokkot a nyár elején átadott – s részben az NKA támogatásával elkészült – Mithrász-szentély mellett emléktábla avatása zárta. Itt Latorcai Csaba, az EMMI államtitkára mondott beszédet, majd Deme Péterrel, a Örökségvédelem Kollégiuma vezetőjével leleplezték a táblát.

Délután a Hogyan tovább? című blokkban elsőként immár az állam jeles képviselői adtak elő, nem meglepő módon kevés konkrétumot sorakoztatva fel, már ami a jövőt illeti. Földváry Gábor István és Virág Zsolt miniszteri biztosok és Varga Mariann, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemléki Dokumentációs Központ megbízott igazgatója előadása után (bár az elhangzott, hogy a következő naptári évben ismét kutathatóak lesznek a gyűjtemények, amit a szakma enyhén szólva is tűkön ülve vár), Fejérdy Tamás következett. Az ICOMOS-MNB tiszteletbeli elnöke egy örökségvédelmi szakmai fejlesztési programot ismertetett, amely összegzésénél később a közönség soraiból elhangzott, hogy a több éve felismert problémák egy része ma is megoldatlan. Deme Péter, az Örökségvédelem Kollégiuma vezetője előadásában a 2004-es és a 2018-as pályázati kiírás összehasonlításával bizonyította, hogy a kollégium a változó idők, elnökök és tagok dacára kitart eredeti célkitűzései mellett, hiszen a pályázati témák is alig változtak. A jövőről sokat mondani ő sem tudod, mivel – mint emlékeztetett rá – a döntéshozók a Nemzeti Kulturális Alap átalakítását tervezik, ám hogy ez milyen mértékű és hatású lesz, egyelőre nem ismert.

A konferencia alapvetően jó hangulatú volt, információkkal is gyarapodhattak a hallgatók, ám a huszonötödik születésnap önfeledt ünneplését némileg beárnyékolta, hogy nemhogy az elkövetkező huszonöt, de a 2019-es esztendő kilátásairól sem tudni egyelőre semmit.