Nem gyengül, csak a szemlélet változik
Továbbra is felel a budai Vár hosszú távú fejlesztéséért és a Kúria megújításáért; felügyelete alá tartozik a jövőben a Forster Központ, a gödöllői kastély, a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum és a fertődi Eszterházy-kastély, valamint a vár fejlesztésében közreműködő állami cégek. "Nálunk lesz tehát az örökségvédelem szakmai irányítási és jogszabály-előkészítési feladatai. Egyesítjük azt, ami régen kettévált, így most egy erős helyettes államtitkárság fogja össze mind a műemlékvédelemmel és a világörökséggel, mind a régészettel kapcsolatos feladatokat. Az ehhez tartozó tudományos háttérfeladatok is visszakerülnek a Lechner Lajos Tudásközpontból a Forster Központba" - jegyezte meg. L. Simon László elmondása szerint az örökségvédelem átalakításával kapcsolatban "nagyon komoly tervek és elvárások fogalmazódtak meg". A kormány úgy gondolja, hogy felül kell vizsgálni a magyar műemlékállományt, meg kell kérdezni arról az ingatlantulajdonosokat, hogy a jelenlegi műemléki besorolás szerintük hozzájárul-e az épületek fenntartásához - tette hozzá. "Azt tervezzük, hogy a teljes magyar műemléki listát átnézzük, és ahol nincs szükség a védettség fenntartására, ott azt megszüntetjük. Természetesen nem arra kell gondolni, hogy kora középkori templomokat fogunk a műemléki listáról levenni, de sok olyan gazdasági épület, magtár, malom, gyárépület van, amelyek szépek és értékesek, de a műemléki kötöttségek miatt a tulajdonosoknak nem éri meg felújítani őket" - számolt be terveiről. Az államtitkár hangsúlyozta: az örökségvédelem nem gyengül, csak a szemlélet változik. "Mi a jobb, ha a jelenlegi örökségvédelmi szabályok betarthatatlansága miatt elpusztulnak a műemlékeink vagy ha adott esetben egy másfajta szabályozás mellett érdekeltté tesszük a tulajdonost a felújításban?" - tette fel a kérdést, hozzáfűzve: meg kell találni a középutat az örökségvédelmi szempontok és a mindennapi élet elvárásai között. A nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárásokról szólva L. Simon László elmondta: nem valósult meg maradéktalanul a kormánynak az a korábbi célja, hogy azok gyorsabban és alacsonyabb költséggel történjenek. "Valamit tennünk kell, hogy valóságos versenyhelyzet alakuljon ki a feltárásoknál. Azt vallom, hogy a területileg illetékes múzeumok hatókörét a gyűjtési kérdésben és a leletek feldolgozása, benntartása tekintetében nem szabad bántani, de meg kell oldanunk, hogy az ásatások sokkal gyorsabban valósuljanak meg, ahogyan azt is, hogy a feltárási árak ne szökjenek az égbe" - közölte, hozzátéve: minderről a régész- és a múzeumi szakma véleményét éppúgy kikérik, mint az építőiparét. Az államtitkár beszámolója szerint a kormány június 25-i ülésén határozott arról, hogy dolgozzák ki a Nemzeti Hauszmann-tervet: "az a szándékunk, hogy széles körű tudományos és társadalmi vita kíséretében szülessen meg a budai Vár és elsősorban a palotanegyed hosszú távú hasznosításáról szóló, illetve a rekonstrukciós irányokat megszabó koncepció" - fogalmazott. L. Simon László elmondta: azt tervezik, hogy a Miniszterelnökség felköltözik a budai Várba, amely így ismét az állami reprezentáció fontos színhelyévé válik. "Európában sok helyen jól működik az állami reprezentáció műemléki környezetben, olyan módon, hogy az őrségváltások, zászlófelvonások a turizmus számára attrakciót jelentenek" - hívta fel a figyelmet, hozzáfűzve azonban: a tervek szerint a budai Vár töredékét használnák ilyen célokra, anélkül, hogy az kulturális funkcióit elveszítené. A Nemzeti Táncszínház várból való kiköltözéséről szólva az államtitkár elárulta, hogy a teátrum új otthonát a Millenáris területén képzelik el, amiről az intézmény vezetésével folyamatos az egyeztetés. "Egy biztos: az állam nemcsak ahhoz nyújt kiemelkedő támogatást, hogy a Nemzeti Táncszínház új helyre költözhessen, hanem hosszú távon a működési támogatásának emelését is tervezi" - árulta el. L. Simon László szólt az Eszterháza Központról is, amelyet elmondása szerint megerősítenek: "a nagycenki Széchenyi-kastélyt és a fertőrákosi püspöki palotát is ez az intézmény fogja kezelni, így egy jelentős turisztikai vonzerőt nyújtó, nagy állami intézmény működik majd a térségben, amely versenyképes lesz a szomszédos ausztriai intézményekkel" - számolt be a tervekről. Hozzátette, hogy a térségben tervezett kerékpárút-felújítások jelentős része megtörtént, Fertőszentmiklóstól Fertődig szeretnék visszaállítani az egykori keskeny nyomtávú vasutat, amely komoly turistaforgalmat generálhat, de a vendégek mellett a vasúti megközelítési lehetőséggel nem rendelkező helyieket is kiszolgálja majd. Az Esterházy-kincstár szállítható és kiállítható darabjai a nyugati szárny felújításának elkészültével kerülhetnek a kastélyba, a tervek szerint még 2015-ben - jegyezte meg. Az általa benyújtott reklámtörvényről szólva elmondta: elképzelhetőnek tartja, hogy az államkincstárba a reklámadóból befolyó összegek egy részét a minőségi újságírás támogatására fordítsák. "Szeretném, ha a kultúra, az oktatás, a média területén maradna ez a forrás, de konkrét javaslat még nem fogalmazódott meg" - közölte L. Simon László. Kapcsolódó cikkünk: Örökségvédelem: nagy változást terveznek