Végveszélyben a magyar régészeti lelőhelyek
- Emberek, van egy jó, meg rossz hírem! – hirdeti ki a hajcsár az evezősöknek a gályán. - A jó hír az, hogy holnap mindenki dupla fejadagot kap, a rossz az, hogy a kapitány vízisielni akar! Ez a régi vicc jut az ember eszébe, arról a parlamentnek benyújtott új törvénytervezetről, amely alapjaiban semmisítené meg a magyar régészeti lelőhelyek védelmét. A különbség a vicchez képest sajnos az, hogy a tervezet a képzeletbeli „fejadagot” is töredékére csökkentené le.
A történet a kulturális örökség védelméről szóló törvény valóban pozitív célú módosításával indult, amelyben a nemzeti emlékhelyek védelmét igyekeztek szabályozni a jogalkotók a nyár elején. Ehhez a törvénymódosításhoz csaptak hozzá szeptember végén hirtelen néhány különös pontot a régészeti feltárásokkal kapcsolatban.
A tervezet egyik legsúlyosabb pontja az, hogy a nagyberuházásokhoz (pl. autópálya építések, kiemelt állami fejlesztések) kapcsolódó feltárási munkák kezdeti fázisát jelentő próbafeltárásokat maximálisan 30 munkanapra, majd az ezt követő megelőző feltárások időtartamát szintén legfeljebb 30 munkanapra szándékoznak korlátozni. És mindezt nem régészeti lelőhelyenként, – ami szintúgy megoldhatatlan lenne - hanem a teljes beruházási terület vonatkozásában!
Ez a felvetés mind szakmai, mind logisztikai szempontból annyira abszurd, mintha mondjuk az állam önkényesen azt mondaná, hogy egy bármilyen nagyságú és funkciójú épület felépítése - legyen az egy fészer, vagy a Nemzeti Színház épülete - nem tarthat tovább 1 hónapnál.
Elég, ha csupán az autópályákra gondolunk, ahol az akár több tucat, köztük gyakran több 10.000 avagy a 100.000 négyzetméter nagyságot is meghaladó lelőhelyeken kellene maximálisan 30 munkanap alatt elvégezni a mentést. De vegyünk egy konkrét példát.
A Perkáta környékén folyó, európai mércével mérve is kiemelkedő jelentőségű ásatásokon egy Árpád-kori település mellett egy hasonló korú templom, illetve a középkori magyarság által használt, több mint 5000 sírból álló temető is előkerült. Hogy mi is maradna egy ilyen lelőhelyből amennyiben a törvénymódosítás életbe lépne? Ezrek csontjai a hányókban. A tervezetben ugyan szó esik arról, hogy a feltárások hosszabb időtartamában a beruházó és a feltáró intézmény megegyezhet, de ennek realitása – a minden alkalommal feszes kivitelezési munkák miatt – sajnos elenyésző.
A tervezet a régészeti munkák időtartamára vonatkozó kikötései a nagyberuházások többségének területszerzési sajátosságai miatt is igen meglepőek. A kisajátítások nem varázsütésre történnek, gyakran évekig nem sikerül bizonyos földeket megszerezni, előfordul, hogy egyes részeken már a kivitelezés alaposan előrehaladt, míg másokon még a gazdával egyezkednek. Könnyen belátható, hogy ilyen körülmények között nem biztosítható az, hogy a próbafeltárások avagy a megelőző feltárások egyazon 30 nap alatt az egész projektterületen elvégezhetőek legyenek.
A tervezet másik súlyos pontja a régészeti feltárások költségének brutális csökkentése. A korábbi szabályozás erre célra a beruházások teljes költségének legalább 0,9%-át szánta. Az új tervezett szerint erre a célra költségek legfeljebb 1% -a fordítható.
Különféle számítások szerint a megfelelően előkészített építési beruházások esetében a régészeti lelőhelyek megmentésére fordított összegek kb. 4-8%-át tették ki a költségeknek. Világosan látható tehát, hogy a jelenlegi tervezet elfogadása esetén a régészeti örökségnek csupán 13-25%-a menthető majd meg!
Gyucha Attila - Lassányi Gábor
A cikk folytatása a Sírásók.blogon
A tervezett törvénymódosítással kapcsolatban a Budapesti Történeti Múzeum és tizennyolc megyei múzeum igazgatója nyílt levelet intézett Orbán Viktor miniszterelnökhöz.
Kedden a módosító indítványt beterjesztő kulturális bizottság fideszes elnöke, L. Simon László sajtótájékoztatóján - a Magyar Távirati Iroda tudósítása szerint - kijelentette: "akik azt állítják, ma Magyarországon minden nagyberuházás azért késlekedik, mert a régészet túl sok időt és túl sok pénzt visz el, azok elmennek amellett a nem éppen mellékes szempont mellet, hogy sokszor az NFÜ-vel és NIF-fel a szerződéskötési időszak tovább tart a régészeti feltárásra, mint maga a régészeti feltárás". Egyúttal azonban hangsúlyozta, hogy a tervezett módosítás kompromisszum a gazdasági és az örökségvédelmi érdekek között.
Az MTI híradása szerint levélben tiltakozott a nemzeti erőforrás miniszternél a Régészek Európai Szövetsége. A Friedrich Lüth elnök által hétfőn aláírt levélben a többi között az szerepel, hogy a döntés az európai közös örökségre is tragikus hatással lehet.
A múzeumigazgatók levele a miniszterelnökhöz