Megújulhat az évfordulóra a kolostorvár
„A magyar gyógyászat és gyógyszerészet legkorábbi emléke a pécsváradi apátság, ám sajnos jelen állapotában nem érzékelteti, hogy milyen komoly szerepet töltött be a történelemben” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak a helyszínen dr. Lárencz László, gyógyszerész-történész. Hozzátette: a bencés apátságot 1015-ben alapították, s már ekkor foglalkoztak gyógyítással az itt élő szerzetesek, ám ezen fajta tevékenységük első másfél évszázadáról nem sokat tudunk. Az ispotály a 12. század második felében teljesedett ki igazán és ennek a korszaknak az emlékeit sikerült eddig feltárni.
„1158-ban leégett ugyanis a kolostor, és a rend Sankt Gallen-i kolostor-ispotályának tervei szerint építették újjá. A típusterv használata nagyban megkönnyíti, hogy legalább elméletben rekonstruáljuk a gyógyító tevékenység céljából emelt épületeket, épületrészeket. Így valószínű, hogy a kórteremtől délre nyílt a domus medicorum, vagyis az úgynevezett orvosok háza, amelyben a patikát is kialakították. Emellett lehetett a súlyos betegek szobája, a másik oldalon pedig valamiféle kezelő helyiség. Az újjáépült ispotály tevékenységéről már 1161-ből is van adatunk” - jelentette ki a gyógyszerész-történész.
A feltárt maradványok alapján a korszakban nyilván rendkívül fontos imán kívül a terápiának lényegi része volt a fürdőkúra. A vizet a Vashegy (mai nevén Zengő) oldalából vezették be a kolostor területére, ahol kőkádakban fürödtek a betegek. A vizükbe gyógynövényeket áztattak. Ezek részben a kolostor kertjéből, részben a környező domboldalakról származtak. A források négyfős ápolószemélyzetről emlékeznek meg.
„A bencés kolostor sajnos nem élte túl a hódoltság korszakát, s az épületegyüttes is erődítménnyé vált a középkor vége felé. Még 2000-ban elhelyeztünk egy emléktáblát a romterület szélén a Magyar Gyógyszerészi Kamara névében, amely a hajdani ispotály történelmi szerepére hivatott figyelmeztetni a látogatót” - fűzte hozzá Lárencz László.
„Az önkormányzat és Pécsvárad lakossága sem volt elégedett a kolostorvár jelenlegi helyzetével, ezért visszavettük a korábbi üzemeltetőtől a vagyonkezelési jogot” - jelentette ki portálunknak a város polgármestere. Bíró Ferenc elmondta: éppen a hetekben nyújtják be pályázataikat, amelyek a történelmi épületegyüttes megújítását szolgálják. A hagyományok felélesztésének és újraértelmezésének része lenne az egykori ispotály történetének kibontása is – ha nem is önálló tárlat, de a kolostorvár sorsát bemutató kiállítás hangsúlyos részeként. Kőtárat is terveznek, amelyben megtekinthetőek volnának a középkori bencés épületek ma még raktárban lévő emlékei.
„Az egykori gyógynövénykert felélesztése csak az első lépés, tervezzük azt is, hogy a jelenlegi szállodában a hajdani, ám ma is korszerűnek számító gyógymódokból kapnának ízelítőt a látogatók, akár igénybe vehető fizioterápiás kezelések formájában is” – tette hozzá a polgármester. „Azt szeretnénk, ha Pécsváradon a természetgyógyászat egyik központját sikerülne, éppen a bencés hagyományokból kiindulva kialakítani. Emellett az esküvői-, a konferencia- és a vallási turizmus fejlesztésével akarunk életet vinni a kolostorvárba.”
A sikeres pályázatok után jövőre kezdődne a műemlékegyüttes funkcióját bővítő, átformáló beruházás. A munkálatok idején is nyitva tartanák a kolostorvárat, amely így szakaszokban, az apátság alapításának ezredik évfordulójára újulna meg.
A pécsváradi vár, apátság és temploma a műemlékem.hu adatbázisában
Pécsvárad műemlékei és helyi védettségű objektumai