Régészeti parkká fejlesztenék Balácát
Éppen 110 éve kezdődtek el a feltárások Balácapuszta földjén, mivel két évvel korábban falfestménytöredékeket és falmaradványokat találtak szántás közben. A kutatást vezető Rhé Gyula 1912-ben már publikálta az első ásatási eredményeket, s így írt a villa rusticáról, azaz a villagazdaságról: „Ásatásunknak épen e telep terjedelmében rejlő jelleg ad fontosságot, mert eddig, a mienkhez hasonló méretű rendszeres ásatás keretében ily telep be nem vonatott.” A nagy lakóház a maga 2400 négyzetméteres alapterületével, illetve a következő 20 év alatt azonosított 12 kőépület együttese és a mintegy kilenc hektáros központi egység ma is a legnagyobb ismert pannoniai villagazdaság.
„Bár több ütemben folytattak feltárásokat és ehhez kapcsolódóan helyreállításokat a területen, így Palágyi Sylvia is, aki az épített környezet mellett a növények telepítésével meghatározta a terület mediterrán hangulatát, ma is legfeljebb fél-egy hektárt tekinthetünk jól megkutatottnak” - mondta a műemlékem.hu magazinnak Kovács Loránd Olivér régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Villa Romana Baláca kiállítóhely nemrég kinevezett vezetője. „A villagazdaság és romkert 1984-ben nyílt meg, a bemutatóépület terveit Hajnóczy Gyula készítette. 2002-től kezdve két szakaszban megépült a Veszprém megyei római kori kőemlékek javát felvonultató Lapidarium, majd 2010 és 2012 között uniós pályázati forrásból sikerült modernizálni a bemutatóhelyet. A jelenlegi feladat az, hogy élővé tegyük Balácát, vagyis gondoskodjunk róla, hogy részben kulturális programok, részben egyéb látványosságok segítségével becsalogassuk a látogatókat a kiállítóhelyre.”
Látványosság pedig bőven akad. Ilyen az egy évtizede feltárt fürdő is, amely fölé fa védőtető került, azonban a bemutatását nem tudták megoldani. A Múzeumok Éjszakájára megtisztították a fürdő területét, így azt egész nyár végéig biztosan láthatják a látogatók. Közben igyekeznek forrást keríteni, hogy el lehessen kezdeni a konzerválást és a maradványok megóvására egy védőépület tervezését. Ennek hiányában azonban vissza kell temetni a fürdő romjait.
A cikket a fotók alatt folytatjuk!
„A villagazdaságon belül új objektumokat is szeretnénk feltárni, de csak abban az ütemben, ahogy a megőrzésükről, konzerválásukról gondoskodni tudunk” - tette hozzá Kovács Loránd Olivér. „És nem csak térben, de időben is terjeszkednénk. A római kor után is használták az itteni épületeket, majd a magyar honfoglalást követően itt telepedett meg a középkori Fajsz falu. A terület sarkában, növényzettel benőve ma is ott találjuk plébániatemplomának romjait. A római koron túl szeretnénk ezt a korszakot, a középkort is bemutatni a látogatóknak, vagyis régészeti park formájában komplex élményt kínálni nekik.”
Rádióriport a megújuló Balácáról a Közkincs-keresőben