Virtuálisan született újjá a solymári vár
Képek a ma álló várról és Szalay Gábor virtuális rekonstrukciója
„A solymári várat először egy 1390 körül keltezett oklevélben említik, így feltehetően az 1350-es évek után építtette Lackfi István nádor” - mondta el a műemlékem.hu-nak Szalay Gábor építész, műemléki tervező a helyszínen. „Mivel azonban stratégiailag kulcsfontosságú helyen fekszik, a későbbiekben jobbára királyi birtok volt” - tette hozzá.
Hogy a vár szerepét megértsük, elég egy pillantást vetnünk az egykori torony helyén ma álló kilátóból a környékre: a Budáról kivezető Bécsi út völgye teljes egészében belátható (jó időben ellátni egész a Dunáig), így érthető, aki a várat birtokolta, az védte nyugat felől Budát – vagy akár fenyegetést is jelenthetett a számára.
Az erősség így gyakorta gazdát cserélt, a nagyobb arányú átépítések azonban az uralkodókhoz köthetők. A régészeti adatok szerint jelentősen változott a vár Zsigmond, majd II. Ulászló uralkodása alatt is. Különösen utóbbinak volt kedves a solymári magaslat: írásos emléke maradt fenn, hogy gyakran időzött itt.
„A feltárt reneszánsz kőtöredékek java része ehhez a korszakhoz köthető” - mondta Szalay Gábor. Ekkoriban megpróbálhatták haditechnikailag is korszerűsíteni a várat, ám a tűzfegyverek, ágyúk korára a többi, magaslaton álló erősséghez hasonlóan szinte védhetetlenné vált. „A várat dr. Feld István, az ELTE középkori tanszékének régészprofesszora kutatta az utóbbi években, s a feltárásokon szinte kizárólag a hideg fegyverek korszakára jellemző leletanyagot, például nyílhegyeket találtak.”
A török Buda elfoglalása után felégette a solymári várat, amely sohasem épült újjá. A 18. században ráadásul a betelepülő lakók az építkezésekhez elhordták a köveit. A huszadik század elején már azonosíthatatlan volt, merre lehetett Solymár erőssége. Végül a harmincas évek elején egy lelkes helytörténész, muzeológus találta meg ismét: dr. Valkó Arisztid sokáig kereste a környező magaslatokon, míg végül a saját házával szemben álló dombon bukkant rá.
Ma azonban már ismét van vára Solymárnak. Néhány falat már az elmúlt évtizedekben feltártak és helyreállítottak, azonban a nagy arányú építkezésre 2006-ig kellett várni: ekkor a helytörténeti alapítvány sok éves kezdeményezése után az önkormányzat nyert egy uniós pályázaton 51 millió forintot. Ebből és a település saját forrásaiból épült fel a többi között a várfal, a kapu, kilátótorony, a kútrekonstrukció az udvaron, s hozták létre a reneszánsz faragványokat bemutató kis kiállítást a hajdani palota helyén.
Kutatni (és a későbbiekben rekonstruálni-) való azonban így is maradt. Feltárták ugyanis a palota hajdan kétszintes pincéjét, amelyből kőkeretes ajtó nyílik a hegy gyomrába. „Sajnos a mögötte lévő üreg el van tömődve, de annyit meg tudtunk állapítani, hogy egy barlang, azt azonban nem tudjuk, mekkora és merre vezet” - mondta Szalay Gábor. A szakember egy külső várfalat gyanít a domb település felőli csúcsán, ezt azonban eddig szintén nem sikerült megkutatni.
Az építész a közelmúltban a régészeti feltárások eredményeiből kiindulva virtuális rekonstrukciót készített a vár 16. század eleji feltételezett állapotáról. Ennek az eredményeit felhasználva kerülhetne sor a solymári vár rekonstrukciójának további szakaszaira.
Képek a ma álló várról és Szalay Gábor virtuális rekonstrukciója
A solymári vár a műemlékem.hu adatbázisában
Kapcsolódó cikkünk:
Óbuda: megelevenedett az eltűnt középkor