Megtalálták Szeged ezeréves templomát?
„Bizonytalan a korszakolása annak az épületnek, amelynek félköríves kialakítású szentélyfalára még 2014-ben bukkantunk. Idén a Nemzeti Kulturális Alap Örökségvédelem Kollégiuma és Szeged Város Önkormányzata anyagi támogatásával négy hetes tervásatás keretében kutattuk meg az apszishoz tartozó hajó szinte teljes területét. A fellelt falmaradványok és a pontosan kiszerkeszthető alaprajz alapján tájolása részben megegyezik az egykor mellette állt Szent Demeter-templommal, ugyanakkor járószintje mélyebben feküdt. Ezek alapján korábban épülhetett annál, az alaprajza szerint pedig templom, vagy kápolna lehetett” - mondta el portálunknak Lajkó Orsolya, a Móra Ferenc Múzeum ásatásvezető régésze. „Még 2014-ben mintát vettünk az akkor megtalált falrészlet habarcsából, amelynek tudományos vizsgálata megállapította, hogy nem lehet a 13-14. századfordulójánál későbbi az építése, korábbi viszont igen, de referenciaadatok hiányában ezt nem lehetett pontosítani. Sajnos a Dóm tér ezen részén még a falmaradványok szintjén, vagyis a mai járószint alatt több mint két és fél méter mélyen is bolygatott a terület, az épülethez köthető temetkezést nem, csak későbbi, a Szent Demeter-templom Zsigmond-kori (1387-1437) építési periódusához tájolt sírokat találtunk, illetve az épület belsejét a 18. század folyamán, a barokk templom építéséhez (1725-1751) köthető tereprendezés során mintegy másfél méter vastagságban szórvány embercsontokkal töltötték fel, ami feltehetően a késő középkori temető egy részének felszámolásához köthető. Nem kizárt, hogy az ásatási szelvényünkön kívül megtalálható egy korai, a most feltárt templomhoz tartozó temető is, ám nagyon szűk területen kutathattunk, amely nem érinti az utat, illetve a védett fasor növényeit sem bolygathattuk. Az újonnan felmerült kérdésekkel együtt is nagyon komoly eredményt hozott a feltárás.”
Szeged első templomának – vagy templomainak – a kérdése már régóta foglalkoztatja a szakembereket. A város első említése 1183-ból származik, azonban a település ennél régebbi múltra tekint vissza. Az Erdélyből a Maroson érkező sószállítmányok ellenőrzésére már a római korban települést alapítottak, amely feltehetően a későbbi vár, a mai Móra Ferenc múzeum területén lehetett, hiszen itt volt átkelőhely a Tiszán. Mivel a só a későbbiekben is az egyik legfontosabb, „stratégiai” árucikk maradt, a honfoglalás után szintén megtelepedtek a környéken.
A cikket a fotók alatt folytatjuk!
„Sajnos az 1879-es árvíz és az azt követő újjáépítés teljesen átformálta a város arculatát, még a középkori utcahálózat sem maradt meg. Egyedül a mai Oskola utca nyomvonala azonosítható középkoriként, amely az egykori várat, a palánkot kötötte össze a mai Dóm téri területtel” - jelentette ki Löffler Zsuzsanna régész. „A városi környezet miatt a kutatás nehézkes és esetleges, a 10-12. századból alig van régészeti adat. A Szent Demeter-templomot, amely a jelenleg feltárt épülettől délre állt, 11. századi eredetűként azonosította első kutatója, Cs. Sebestyén Károly, melyet azóta megcáfolt a kutatás.”
Jelenleg tehát nem datálható még az apszisos épület, azonban nagyon valószínű, hogy korábban épült az első Szent Demeter-templomnál, amelyet a 13. század elején emelhettek az újabb kutatások szerint. Figyelemreméltó, hogy a megkutatott épület mintegy nyolcvan-kilencven centiméter vastag, törtköves falait kívül-belül kváderezték, a kőben szegény vidéken egy reprezentatív épület lehetett egykor. A teljes hossza tíz, a szélessége öt méter volt, a bejárata kizárásos alapon a déli oldalon nyílhatott. Alaprajzában és mérteiben teljesen megfelel egy kora Árpád-kori, 11-12. századi plébániatemplomnak, melynek alátámasztása részben a jövő kutatás feladata. És, ha építési, használati, valamint pusztulásának pontos ideje még ma bizonytalan is, amit tudunk, hogy a 13. század elején, alig néhány méterre innen, egy új templomot (Szent Demeter templom) építenek, melynek barokk stílusban épített utolsó periódusát az 1920-as években bontották le gótikus támpilléreivel együtt. A ma is álló a Dömötör-torony épphogy megúszta az pusztítást, bár a gótikus torony felső szintjét így is megsemmisítették. Móra Ferenc, a múzeum akkori igazgatója egy írásában „feneette műemléknek” nevezte a templom híján elárvult tornyot. Most tőle alig néhány lépésnyire került elő a feltehetően még korábbi templom maradványa, amelyet a nagy mélység, s az így kezelhetetlen talajvíz miatt nem lehet bemutatni, ám remélhetően folytatódik majd a kutatás, hogy többet tudjunk meg a város korai történelméről.
A Dömötör-torony a műemlékem.hu adatbázisában
Írta: Kovács Olivér