Tovább kutatják Szeged eltűnt várát
„Két, tízszer tíz méteres szelvényt fogunk majd nyitni május elején, hogy az északi és a déli főfal vonalát pontosan megfogjuk” - mondta el a műemlékem.hu-nak Fogas Ottó, a szegedi Móra Ferenc múzeum régésze. Hozzátette: miután az északnyugati saroktorony egy részét sikerült néhány év e feltárni a jelenlegi ügyészség épületének pincéjében, a mostani kutatással mindene eddiginél pontosabb képet kapnak majd a várról, amely a középkorban az Alföld legnagyobb erődítménye volt.
Pedig komoly hadászati szerepet nem szánhattak neki az építése kezdetén, hiszen akkor a város az ország határtól távoli, biztonságos vidékének számított. A Maroson leúsztatott sószállítmányok miatt Szeged (első középkori, 1183-ból származó említésekor Ciggedin néven) nagy jelentőségre tett szert a 13. századtól kezdődően: a városi rangot 1246-ban nyerte el, ezután kezdődhetett el a vár építése.
„Az eddig feltárt falmaradványok, kőfaragványok alapján valószínű, hogy a királyi vár komoly reprezentációs szerepet is betölthetett” - mondta Fogas Ottó. „Amikor például a 15. század felében átépítették a Szent Erzsébet tiszteletére szentelt vártemplomot, megújították a vár többi részletét is”.
A valószínűleg Mátyás uralkodása alatti virágzásnak azonban rövidesen vége szakadt. A törökök 1526-ban kifosztották és felégették a várost, majd 1543 elején végleg elfoglalták. Majd' százötven évig maradtak, s a várat jelentősen átépítették (annyira, hogy volt olyan vélekedés is, miszerint ők építették volna). Így a falakat földsáncokkal erősítették meg a becsapódó ágyúgolyók ellen.
A török kiűzésével a vár pusztulásához vezető végjáték is megkezdődött. A falak közé osztrák helyőrség költözött, a börtönében betyárokat, az 1848-49-es Szabadságharc után pedig magyar hazafikat őriztek. A város és az osztrák katonák viszonya mindig is feszült volt, a helybéliek mint az elnyomás jelképére gondoltak a Tisza-parti erődítményre. Szinte kapóra jött az 1879-es nagy árvíz, amely után Ferenc József az addiginál szebb Szegedet ígért a városlakóknak. A bontásnak áldozatul esett a gyűlölt vár, kövei szinte csak mutatóba maradtak, emlékét ma már a felszínen csupán két részlete idézi: a délkeleti saroktorony (más néven vízibástya a rakparton), illetve az az épülettorzó, amely a vármúzeumnak ad otthont.
A szegedi várról a feltárásoknak hála egyre több ismeretet gyűjtenek a szakemberek. A hajdani, ám elveszett erődítmény bemutatására több terv is született, ám egyelőre (anyagi források hiányában) a kőtár anyagától eltekintve kézzelfoghatóan nem ismerheti meg a nagyközönség.
Képgaléria: a vár jelenleg látható részletei és fotók az ügyészség épülete alatti feltárásról
Előzmény a magazinban:
Kábel állja útját a templomkapu feltárásának
A vízibástya a műemlékem.hu adatbázisában