Láthatóvá tennék a középkort a megyeháza alatt
Látványtervek, fotók, tervrajzok
Részben fesztiválközpontként születik újjá a szekszárdi vármegyeháza az Európa Kulturális Fővárosa Programhoz kapcsolódva 2010-ben – jelentette be a napokban a Tolna megyei közgyűlés elnöke. A felújítás teljes kerete 830 millió forint lesz.
„Olyan épületet szeretnénk, amely egyszerre tiszteletben tartja a Pollack Mihály által tervezett vármegyeháza kimagasló építészeti értékét, ugyanakkor megmutatja az építése előtt itt álló 11. századi alapítású bencés templomot, s a város középkorát is” - mondta el a műemlékem.hu-nak a beruházás vezető tervezője. Lajtai Zoltán építész hozzátette: a vármegyeháza udvarán látható bencés templomromon túl az épületben is bemutathatóvá akarják tenni az itt talált középkori elemeket.
Mint arról már beszámoltunk, a közelmúltban Petkes Zsolt régész vezetésével kutatóárkokat nyitottak az épület folyosóján és termeiben. A feltárás több korszak emlékeit is a felszínre hozta, hiszen napvilágra kerültek egy Árpád-kori, világi temető sírjai és egy gótikus kápolna maradványai is. A szakemberek a többi között a hatvanas években a helyszínen kutató Kozák Károly régész feltevését akarták igazolni, vagy cáfolni, aki azt feltételezte, hogy az udvaron feltárt bencés templom mellett egy korábban épült kápolna állhatott. Kozák teóriája szerint ugyanis I. Béla 1063-ban bekövetkezett halálakor az általa alapított bencés apátság temploma még nem készült el, azért a mellette álló, korábban épült kápolnában temethették el a királyt.
A 2010-es kutatások nagyobbrészt cáfolták a feltevést, hiszen sem az uralkodó temetkezésére utaló jel nem került elő (a sír maga valószínűleg nem is fog, hiszen a 11. század óta többször lerombolták az itt álló épületeket és feldúlták a területet), azon a helyen pedig, ahol a korábbi kutató román kori kápolnát sejtett, egy 15. századi, gótikus állt. Az őszi feltárás azonban csak a megyeháza kisebb részén folyt, így egyelőre nem lehet végső mérleget vonni.
„Folytatni kell a kutatásokat, bár már az eddig előkerült falmaradványok is mindenképpen méltóak a bemutatásra” - mondta Lajtai Zoltán. Így az udvaron álló templom és a gótikus kápolna között üvegfallal bontanák meg a belső homlokzatot, amelyen üvegfolyosó vezetne át, így a térszint lesüllyesztésével a látogató nem csupán belecsöppenne a középkorba, de át tudná látni azt is, hogy miként kapcsolódott a kápolna a templomhoz.
„A folytatódó feltárás még sok érdekességet tartogathat, s bemutatható elemekre is bukkanhatnak a régészek” - véli az építész, aki emlékeztetett rá: nem messze, a megyeháza mellett került elő 1845-ben az a római kori kőszarkofág, amely a mai napig a város ókori történelmének legkomolyabb lelete, s amelynek feliratát (Áldozz a pásztornak, igyál, és élni fogsz) sokan a „szekszárdiság” első emlékének tartanak.
A tervek szerint a vármegyeháza épületében a középkori emlékeket, falmaradványokat lesüllyesztett szinten mutatják majd be a látogatóknak.
A 19. századi boltozatos terekben a várost jellemző leletanyagból rendeznének kiállítást. Az épületben vendéglátó és különböző kulturális funkciók is helyet kapnának, az udvaron pedig a bencés templom maradványait nem elfedő, csak időről időre felállított színpad szolgálná a város fesztiváljait.
Látványtervek, fotók, tervrajzok
Kapcsolódó cikkünk:
Sírok és kápolna a megyeháza alatt
A szekszárdi megyeháza és a templomrom a műemlékem.hu adatbázisában