Klasszicista korona ezer év történelmén
„Gyakorlatilag a végére értek a kivitelezési munkálatoknak, az egykori apátsági templom bemutatásából már csak annyi hiányzik, hogy a szentély határát szimbolizáló oszlopok tetejére felkerüljenek az itt talált oszlopfő faragványok másolatai” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Lajtai Zoltán építész, a felújítás tervezője.
Mint arról korábban már beszámoltunk, az Ybl Miklós tervezte szekszárdi vármegyeháza kutatása, s egyúttal az bemutatás tervezése még 2009-ban kezdődött el. Az épület ugyanis nem csupán mint a magyarországi klasszicizmus egyik reprezentatív emléke értékes, hanem azért is, mert az 1061-ben alapított hajdani bencés apátság helyén áll. Az erődített apátság – amelyben I. Bélát eltemették, s így királysírnak is helyet adott – a középkor folyamán többször megrongálódott, de jelentősebb átépítésére csak a XV. században gótikus stílusban került sor (ekkor épülhetett a most feltárt és bemutatott kápolna is). A barokk korban épült déli „U” alakú apátsági épületet 1783-ban megyeháza céljára megvásárolták. A templom barokk újjáépítésére is sor került, ez azonban 1794-ben leégett. Ekkor már nem itt, hanem a mai helyén építették újjá. A megyeházát több ütemben bővítették – fokozatosan körbeépítve a volt várudvart –, végül a területre egyetlen hatalmas épületet terveztek, amelyet több kísérlet után Ybl Miklós tervei alapján valósítottak meg.
„Szerencsére már akkor is pénzszűkében voltak, így Ybl sem kapott zöldmezős beruházást, hozott, azaz a helyszínen lévő anyagból kellett dolgoznia. Így a már ott álló épületeket belefoglalta a saját alkotásába. Ennek az eredménye, hogy bár csodásan letisztult klasszicista stílusúnak tűnik elsőre a vármegyeháza, a felmérések során kis túlzással nem találtunk egyetlen derékszöget sem benne” - idézte fel Lajtai Zoltán. „Így érthetővé válik az is, hogy miért illeszkedik egymáshoz annyira harmonikusan a klasszicista udvar és a 11. századi templom maradványa. Ahogyan az évszázadok során újra és újra építettek a területen, mindig olyat alkottak, ami léptékében illeszkedett a korábbi épületekhez. Így bár a stílus különböző, a lépték korszakról korszakra, a román stílustól a klasszicizmusig ugyanaz maradt.”
Mint korábbi riportunkban megírtuk, 2009 őszén a szakemberek igyekeztek megtalálni azt a korábbi templomot a vármegyeháza termei és folyosói alatt, amelyben eltemethették I. Béla királyt 1063-ban – halálakor ugyanis az apátsági templom még nem volt készen. Kozák Károly régész hetvenes-nyolcvanas években végzett kutatásai alapján ennek maradványait az udvaron álló, ma látható romtól északra gyanították, ám az épületen belül végzett kutatás során „csak” egy gótikus kápolnát találtak. A feltárás mégsem tekinthető kudarcnak, hiszen sok Árpád-kori világi temetkezés is előkerült, ami azt bizonyítja, hogy Szekszárd első plébániatemplomának a közelben kellett állnia.
„A mostani bemutatás alapgondolata az, hogy megnyitjuk a tereket. Így az udvar felől a klasszicista épületbe illeszkedő üvegfelületeken át jól láthatóak az épületen belül feltárt korábbi falmaradványok, még a gótikus kápolnában fellelt sírba is bepillanthatunk. Az volt a cél, hogy a bejárást élményszerűvé tegyük, egyik vizuális elem után a következő húzza magával a látogatót, azt sejtesse, hogy érdemes mind beljebb és beljebb lépnie, hiszen valamilyen titkot rejt az épület” - tette hozzá az építész. „A kápolna bemutatásának tervezésben nagy segítséget nyújtott Petkes Zsolt feltáró régész, Gere László, Vizi Márta építés közben kutató régészek, és Buzás Gergely régész-művészettörténész is, aki modellezte a bencés templomot, megcáfolva azt, hogy feltétlenül centrálisan kialakított térnek kellett lennie. Bartos György régész a Pollack épület falkutatásával segítette a rekonstrukciót.”
A templom maradványai egyébként a későbbiekben is színpadként és süllyesztett előtereként lesznek használhatók, amikor is az időjárás ellen a fölé kifeszíthető „vitorla” óvja a fellépőket és a közönséget. A bejárattal szemben, a klasszicista épület egykori kápolnájában kávézót, a túloldali traktusban kiállítóteret rendeztek be.
A felújítás csaknem befejeződött, a műszaki átadásra is sor került. Azt azonban egyelőre nem lehet tudni, hogy a szekszárdiak – és persze a városba látogatók – előtt mikor nyitják meg az új tereket.
A megyeháza és templomrom a műemlékem.hu adatbázisában
Kapcsolódó cikkeink:
Láthatóvá tennék a középkort a megyeháza alatt
Sírok és kápolna a megyeháza alatt