Savaria: a mozaik már megmenekült, a romkert még nem

Mint arról már évekkel ezelőtt írtunk, néhány elemében a megsemmisülés szélére sodródott Szombathelyen az egykori helytartói palota és középkori vár értékeinek egy része. A Járdányi Paulovics István Romkert legismertebb látnivalója a hajdani helytartói palota fogadótermének padlóját borító mozaik megmaradt részlete volt – amely még töredékében is a legnagyobb ismert római kori összefüggő mozaikpadló Magyarország területén – ez azonban a kedvezőtlen terepi adottságok, valamint a védőépület konstrukciós hibája miatt súlyosan károsodott. A hajdani aula ugyanis a terület legmélyebb része, amelyben valóságos vízgyűjtőként halmozódott fel a csapadék, s ez nem csak a falakat áztatta, de alulról a mozaikot is, sókiválást okozva, helyenként szinte felrobbantva a felületet.

„A problémahalmaz már több évtizede ismert volt, végül másfél évvel ezelőtt sikerült a mozaikpadlót felszednünk, majd a múzeum műhelyében megtisztítani. A forrásoknak hála elkezdődött a restaurálás folyamata is, ami nyilván örvendetes, ám sajnos a mozaik csak az egyik volt a romkert sürgősen megoldandó problémái közül” – mondta el a Műemlékem.hu Magazinnak Csapláros Andrea ókortörténész, a Savaria Múzeum igazgatója. „A mozaikot a restaurálás során több elemre bontva újból összeállítjuk, így szállítható lesz, összerakva elvileg bárhol be lehet majd mutatni, viszont a romkertbe egyelőre nem hozhatjuk vissza, hiszen a korábbi védőépületeket lebontották, az újról azonban nem született megegyezés és a pénz is hiányzik hozzá.”

Szintén komoly érték (részben sajnos már csak volt) a mai székesegyház szentélye mellett az 1970-es években feltárt fürdőépület falfestményei, amelyek elsősorban az átgondolatlan bemutatás miatt kerültek veszélybe, s pusztult el egy részük. Védelemként ugyanis egy keskeny ereszt kaptak csupán, amely képtelen volt távol tartani a csapadékot és a tűző napsütést. A szakemberek már évekkel ezelőtt gézhálóval igyekeztek menteni a menthetőt, s most a Nemzeti Kulturális Alap pályázatának hála a nagyobb összefüggő részeket le tudják majd választani a falakról, hogy később restaurálni lehessen azokat. Azonban egy részük, amelyeken már a kifestés színe is alig ismerhető fel, sajnos az enyészeté lesz.

„A romkert jelenlegi formájában telente különösen balesetveszélyes, így most csak a fölé épült átjáróról lehet szabadon megtekinteni. Áprilisban nyitjuk meg a látogatók előtt, de ekkor is csak vezetéssel lehet bejárni. Ennek az a praktikus oka, hogy a különböző korszakokból bemutatott falak nehezen értelmezhetőek, a látogató nem tudja, valójában mit lát” – tette hozzá Csapláros Andrea. „Ha sikerülne a romkertet rendezni, szándékunk, hogy a falak egy részét visszatemetjük, részben megóvva őket, másrészt hogy átláthatóbbá tegyük a bemutatást.”

Az eddig csak részben megkutatott romkert teljes rehabilitációja több milliárd forintba kerülne, azonban már néhány százmillióból is európai színvonalú bemutatást lehetne egyes részein elérni. A hajdani helytartói palota és középkori vár maradványai roppant fontosak, hiszen az egymásra, egymáshoz épült falak a város kétezer éves történetét teszik kézzel foghatóvá.