Szemkápráztatóan színes lehetett a szőregi monostor temploma
A Szent Fülöpnek szentelt szőregi monostornak meglehetősen szegényes a fennmaradt írott forrásanyaga, hiszen nem ismert az alapító személye, az alapítás időpontja, s oklevelekből csupán öt említése ismert. Az elsőnek hála tudjuk, hogy 1192-ben már biztosan működött, s nem pusztította el a tatárjárás sem, hiszen 1247-ben még fennálló intézményként szerepel. Mivel az első említésekor már gazdag, másutt is birtokokkal bíró monostor volt, feltehetően a 12. század elején alapíthatták, s a pusztulására valószínűleg 1280 táján, a kun háborúk során került sor. Minderre még nincsenek régészeti bizonyítékok, azonban az idén a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával elkezdődött kutatás idővel kiegészítheti a források foghíjait.
„Nyár elején került sor az idei évad első felére, míg a másodikat gyakorlatilag most fejezzük be. Ennek során azonosítottuk a monostor templomának északi falát, s arra is találtunk nyomokat, hogy az épületet a némiképp eltérő alapozásból következően feltehetően két fázisban építették fel. A keleti oldal, vagyis a szentély záródása még nincs meg, azonban a tervek szerint a jövőben megnyitjuk ezt a felületet is a dombhát szélén” - mondta el a Műemlékem.hu Magazinnak Löffler Zsuzsanna, a Móra Ferenc Múzeum munkatársa, az ásatás vezetője. „A templomnak a fennálló falait már évszázadokkal ezelőtt széthordták, azonban roppant érdekesek azok a kőtöredékek, amelyeket feltehetően a templom egykori belső dekorációjának az elemei voltak. Vörös- és szürke-, valamint fehér márvány, zöld színű porfír darabjai kerültek elő, amelyek valószínűleg a felületek díszítésére szolgáltak. Az Alföldön amúgy is ritka a kő, ám itt láthatóan különböző helyekről származókat használtak, ami rendkívül költséges volt, vagyis nagyon gazdagnak kellett a monostornak lennie. Ezt a gazdagságot hirdethette a belső színpompája.”
Egy másik szelvényben feltehetően a templomhoz tartozó kolostor téglából rakott falait azonosították. A tervek szerint jövőre megnyitják a két idei szelvény közti területet is, vagyis a templom belső terét. A munkát nagyban nehezíti, hogy az újkorban a területet temetőként használták, így szó szerint egymást érik a 18-19. századi sírok, amelyek jelentősen megbolygatták a területet. Ez a temető korábban egyébként lehetetlenné tette az ásatást, hiszen a területen kutatott már Trogmayer Ottó régész is, aki a jelenlegi maradványoktól néhány tucat méternyire feltárta az apátsághoz is tartozó település Árpád-kori templomát, azonban a sírok miatt a dombhát széle felé csak kisebb kutatóárkokat húzott.
A szőregieket érthetően fellelkesítette az idei kutatómunka és annak eredményei. Portálunk információi szerint már jelezték a támogatásukat a feltárás folytatásához, s a munka befejeztével a helyszínen szeretnék bemutatni a szőregi monostor maradványait az érdeklődőknek.
Fotó, szöveg: Kovács Olivér
Képgaléria a cikkhez
