Összefogással mentik a tálodi templomromot
„A ROM-Vándor programon belül nyílhat lehetőség arra, hogy stabilizáljuk a templomrom erősen kidőlő nyugati falát, a most folytatott feltárás lényegében ennek a munkának az előkészítő fázisa is volt” – mondta el a Műemlékem.hu Magazinnak Pető Zsuzsa ásatásvezető régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Tárának régész-szakmuzeológusa. „A közös munkába a Market Zrt.-n kívül bekapcsolódott az agrártárca, Pula település önkormányzata és nagyon sokat köszönhetünk a több hetes terepi munka során a helyszínen serénykedő önkénteseknek is.”
A régészeti kutatás során elsőként az északi és déli falra, az egykori hosszház nyugati sarkára koncentráltak, hiszen az itteni falszakaszokat kell majd megmagasítani, hogy hozzájuk lehessen kötni a kifelé dőlő nyugati homlokzatot. Természetesen nyitottak más helyeken is szondákat a templom területén, már csak azért is, mert a tálodi kolostor, illetve a temploma területén korábban még nem folyt régészeti kutatás.
A tálodi pálos kolostort a 13. század végén alapította a Gyulaffy-család. A pálosok a 15. századig maradtak a tulajdonosai, ekkor a környékbeli nemesek kérésére átadták a ferences rendnek.
„A kiköltözésük időpontját nem ismerjük, így azt sem tudjuk, hogy elnéptelenedett-e a kolostor, vagy az 1480-as években a szerzetesei átköltöztek a frissen alapított, közeli nagyvázsonyi kolostorba. A történések azonban a pálos renden belül valamiféle válságról tanúskodnak” – tette hozzá Pető Zsuzsa. „Húztunk szondát az egykori szentély területén is, s egy erősen elnyújtott poligonális épületrészt azonosítottunk. Ez már feltehetően a ferencesekhez köthető, akik ezek szerint a 15. század végén, a 16. század elején kissé átalakíthatták a templomot. Megdöbbentő volt egyébként, hogy milyen magas és ép falmaradványokat rejt a talaj. Annak a toposznak viszont nem találtuk igazolható nyomát, hogy a templomot 1552-ben felrobbantották volna.”
A nyugati fal stabilizálására jövő tavasszal kerülhet sor. A szakemberek abban bíznak, hogy folytatódhatnak a feltárások is, hiszen az egykori kolostorépületről szinte semmit sem tudunk, ahogyan a maradványok környezete is felderítetlen. A tálodi egyébként a Pető Zsuzsa által vezetett felmérés szerint a legrosszabb állapotban lévő pálos kolostorrom az országban. „Dobogósak” még a gönci és a kurityáni rom – előbbinél idén már sor került a régészeti feltárásra, hogy megkezdődhessen a műemléki helyreállítás.
Fotó, szöveg: Kovács Olivér
Képgaléria a cikkhez
Kapcsolódó objektum a műemlékem.hu adatbázisából
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
A Jasna Góra-i kolostor története korántsem tipikus a pálos kolostorok között. Az egyik leghíresebb európai Szűz Mária-ábrázolás, a Fekete Madonna ikon valóban csodát tett a lengyelországi kegyhellyel. 
Régésztábor keretében valósult meg a töttöskáli templomrom első ásatási évada. A kutatás és az azt megalapozó társadalmi, szakmai összefogás megnyitja az utat a romemlék konzerválása, bemutatása előtt. 
Kérdés persze, hogy a tudományos kutatások eredményeiből mi jut el a nagyközönséghez. Egyetlen középkori témáról sem kering talán annyi hajmeresztő tévhit, mint a jobb sorsra érdemes pálosokról.