Táncsics börtöne és ami alatta van
„Várjuk a megkeresést, hogy feltárhassuk Buda első királyi szálláshelyét, amelyet németül Kammerhofnak, latinul pedig magna curia regisnek neveztek” - mondta el portálunknak Bencze Zoltán régész, a Budapesti Történeti Múzeum Középkori osztályának vezetője. „A Táncsics Mihály utca 9-hez tartozó hatalmas, hatezer négyzetméteres telek rejti a középkori maradványokat.”
A budai várban álló Régi királyi ház épületegyüttesét 1301-ben említik először a források, de biztosan régebben, talán már IV. Béla korában felépült. A 14. század második felében azonban a királyi udvar a várhegy platójának déli szegletébe költözött, ezért az épületegyüttest 1381-ben a budaszentlőrinci pálosoknak adományozta Nagy Lajos király. A pálosok később túl nagynak találhatták, ezért elcserélték egy másik budai házra a Cillei-családdal. Nem sokára újra tulajdonost váltott, majd vélhetően a 15 éves háború (1591-1606) során súlyosan megsérült. A korabeli metszetek tanúbizonysága szerint azonban egészen 1686-ig álltak a romjai. Ekkor, az ostrom, majd az azt követő tűzvész során tovább pusztulhatott, s a későbbi tereprendezések során kerültek föld alá a maradványai. A telken a 18. század elején lőporraktár épült – sokan erről hiszik, hogy Táncsics börtöne volt –, míg az utcafronti klasszicista szárny a 19. század elején született. Táncsics Mihály valójában ennek egy földszinti szobájában raboskodhatott. Az épület és a telek 1948-ban háborús jóvátétel formájában az Amerikai Egyesült Államok tulajdona lett, s csak idén nyáron került vissza ingatlancserével a magyar államhoz.
„Zolnay László régésznek volt alkalma 1962-ben néhány szondázó kutatóárkot nyitni az udvaron. A teleknek mindössze 8 százalékát tárta így fel, ami a középkori és koraújkori ábrázolásokkal együtt már jó alapot jelenthet egy teljes kutatáshoz. A munkát azonban nehezíti, hogy Buda visszafoglalása után alaposan feltöltötték a területet, így 6-8 méteres mélységben számíthatunk a királyi udvarház maradványainak előkerülésére” - tette hozzá Bencze Zoltán. „Így komoly statikai vizsgálatokat is kell végezni. Az sem mindegy, hogy csupán az udvart, vagy a Duna felé lévő Erdélyi bástyát is kutathatjuk, ahol még ennél is magasabb lehet a feltöltés.”
A cikk a képek alatt folytatódik!
A feltárás természetesen csak az első lépés, hiszen a maradványok méltó bemutatásáról is gondoskodni kell. Ugyan feltárási eredmények híján építészeti, helyreállítási tervek sem születhettek, ám a középkori ábrázolásokon látható, hogy egy három lakótoronyból álló izgalmas épületegyüttes állt a vár ezen részén. A helyreállítás a szakma reményei szerint érinthetné a nem messze álló, feltárt, majd visszatemetett középkori zsinagógát is – így megnyitva a jelenleg zsákutca Babits Mihály sétányt a Hilton szállóig, közben pedig a mai járószint alatt a látogatók megtekinthetnék a zsinagóga és a Régi királyi ház helyreállított maradványait.
A József-kaszárnya, vagyis a Táncsics-börtön a műemlékem.hu adatbázisában
Kapcsolódó cikkünk:
Film készült az eltemetett zsinagógáról
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
A Régészet Napja rendezvénysorozat keretében megnyitják a budai vár tavaly feltárt Erdélyi bástyáját a látogatók előtt. Az elmúlt évek egyik legjelentősebb budavári feltárásának tárgyi emlékeit pedig két helyszínen rendezett kiállítás mutatja be.