Tizenöt év műemléksors: az almádi monostor
2008-ban indult el a Műemlékem.hu portál, s kezdetben az volt a kizárólagos célja, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal támogatásával, összefogva a Magyar Geocaching Közhasznú Egyesülettel, illetve a ládakereső játékkal, láthatóvá váljon a magyarországi műemlékállomány. Vagyis a játékosok keressék meg és azonosítsák az egyes műemlékeket, majd azokról állapotjelentéseket tegyenek közzé a honlapon. A kezdeti roppant erős verseny után nyilván lassuló tempóban, de továbbra is gyarapodik az állapotjelentések száma, eddig csaknem 70 ezret töltöttek fel a játékosok, amiért köszönet nekik, hiszen olyan dokumentációt hoztak létre, amely példátlan nem csak a hazai, de az egyetemes műemlékvédelem történetében is.
A kezdetektől eltelt idő során sokat változott, új rovatokkal és célokkal bővült a Műemlékem.hu portál, azonban a tizenöt év páratlan bepillantási lehetőséget nyúlt az egyes műemlékek történetébe. Ez a másfél évtized gyakran csak szemvillanásnyi idő egy-egy épített emlék létezésében, van, hogy nyom nélkül múlik el, de előfordul, hogy döntően változik meg ezalatt egy-egy védett objektum sorsa.
Azért indítjuk el Magazinunkban a „Tizenöt év műemléksors” című sorozatunkat, hogy bemutassuk: történeti szempontból ilyen rövid – és emberi léptékkel éppen hogy hosszú – idő alatt hogyan fordulhat meg egy-egy épített emlék helyzete. Korántsem a teljes magyar műemlékállomány egyes tagjainak az értékelése a célunk, arra ott vannak az adatlapokhoz fűzött állapotjelentések. Történeteket szeretnénk mesélni, jókat, rosszakat egyaránt. Mindnek van tanulsága, s megmutatják: ahány műemlék, annyi sors – nincs egységes recept egy épített emlék megmentésére, ahogy elvesztésére sem. Igyekszünk nem ítélkezni, hanem – ha vannak – bemutatni akár a különböző álláspontokat is.
Akadnak persze kevésbé bonyolult, egyetlen ívet mutató műemléksorsok is. Kezdjünk hát az almádi monostor utolsó tizenöt évének történetével!
Az újjászülető almádi monostor
Túlzás nélkül állítható, hogy az elmúlt tíz évben több minden történt a Monostorapáti határában álló almádi monostorral, mint a korábbi száz, kétszáz, de akár négyszáz évben összesen. Az első állapotjelentést 2009. január 25-én készítette róla tomki, aki röviden így summázta a tapasztalatait: „Nem sok látszik belőle”. Ez így is maradt egészen 2012 tavaszáig, amikor monostorapáti önkéntesek megtisztították a területet. A kezdeményezők monostorapáti plébánosa Illés Sándor, Gulyás Erzsébet és Hangodi László történészek voltak. Hamarosan felvették a kapcsolatot Buzás Gergely régész-művészettörténésszel, a Magyar Nemzeti Múzeum Visegrádi Mátyás Király Múzeumának igazgatójával, akinek irányításával 2014-ben kezdetét vette a kincskereső gödröktől eltekintve a helyszínen sohasem kutatott monostor régészeti feltárása. Ez a munka folytatódott a következő években is, így napvilágra került a rotunda, illetve a háromhajós apátsági templom déli mellékhajójának egy részlete, valamint érintetlen alapítói temetkezések is részben a 12. századból.
Az almádi monostor megmentésén valamennyi résztvevő ellenszolgáltatás nélkül szorgoskodott (s szorgoskodik a mai napig is), a munkát pedig az arra megszerezhető anyagiak mértéke szabta meg. 2020-ban a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megtörtént a rotunda állagmegóvása, területtisztítás közben napvilágra került a háromhajós apátsági templomnak a fő- és az északi szentélye. 2021-ben újratemették a monostor alapítóinak földi maradványait a monostorapáti templomban.
A legnagyobb felületű ásatásra 2022-ben került sor, amikor feltárták a háromhajós, 12. századi eredetű templomot. A kutatás részleteiről az Archeologia.hu-n, valamint a Műemlékem.hu Magazinban van bőven olvasnivaló, a Közkincs-kereső című örökségvédelmi rádiós riportműsorban pedig hallgatnivaló, hiszen a régészeti szakportál (ahogyan mi is) a kezdetektől beszámolt az almádi monostor történetéről, feltárásának tapasztalatairól.
Jelenleg a már feltárt – helyenként két méternél is magasabb – falak állagmegóvása a legsürgetőbb feladat, a kutatás folytatására csak ezután következhet. Ideje lenne, hogy döntéshozók is felfigyeljenek arra, milyen eredménnyel járt a civil akarat, s milyen követendő példa lehet még föld alatt rejtőző emlékek sokaságánál ez az elszántság és összefogás.
Fotó, szöveg: Kovács Olivér
Kapcsolódó objektum a műemlékem.hu adatbázisából
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
„Az eredeti épület jelenleg egy megalomániás és időben elhúzódó építkezés szenvedő alanya. Hogy mikor és milyen állapotban vergődik ki ez a műemlék ebből a kalandból, az a jövő zenéje.” Sajnos most sem lehetne jobban összefoglalni a Rác (felirata szerint Rácz) fürdő állapotát, mint egy játékostársunk tizenöt éve tette. 
A két, dobókockával eltemetett főúri családtag sírja egyelőre az érthetetlensége miatt kissé hátborzongató, azonban az almádi monostor most feltárt háromhajós temploma még a kutatókat is lenyűgözte. 
Hétfőn, július 11-én veszi kezdetét a napjainkban Monostorapátihoz tartozó almádi monostor kolostortemplomának feltárása. A Balaton-felvidék egykori bencés monostorának egy évtizede tartó kutatása és helyreállítása a civil, lokálpatrióta akarat diadala. 
A rotundát idén teljes egészében sikerült feltárni. A most lezárult feltárási idényben a kolostor történetének újabb epizódjának találták meg a nyomait. 
Nem csak az apátsági templom szentélye, de egy rotunda maradványai is előkerültek az almádi monostorban végzett régészeti kutatás során - írja az Archeologia. 
A balatonfelvidéki település lakói fűrésszel, kaszával küzdenek a 12. század elején épült apátság és a körülötte lévő hajdani település kutatásáért és bemutatásáért.