Jelöletlen sír rejti Törley hamvait
„1957-ben feldúlták a kriptában található szarkofágokat, valamint Törley Mariska sírját és Törley Bálint koporsóját. A hivatalos magyarázat szerint arra gyanakodtak, hogy a kőládákba fegyvereket rejtettek a forradalom után, azonban valószínűbb, hogy ékszereket kerestek. Az emberi maradványok heteken át hevertek szétdobálva a mauzóleum kertjében, míg végre megjelentek a temetkezési vállalat emberei és összeszedték azokat. Egy pesti köztemetőbe vitték a csontokat, ám hogy melyikbe, nem sikerült megtudni. Így egy szál virággal sem lehet emlékezni a Törley családra a sírjuknál, hiszen ismeretlen, jelöletlen helyen nyugszanak” – mondja Garbóci László helytörténész.
Az emberi maradványok meggyalázása csupán egy fejezete volt a család és a mauzóleum gyászos történetének. Pedig Törley József élete – legalábbis kezdetben – a mesék világát idézte.
Törley (eredeti nevén Schmierl) Bálint 1858-ban született legkisebb fia, József, a grazi kereskedelmi akadémián tanult, majd Reimsben kezdett dolgozni egy pezsgőgyárban levelezőként. A pezsgőgyártás technikai alapjait hamar eltanulta, majd amikor a francia cég Magyarországra küldte, hogy megfelelő alapbort keressen a pezsgőgyártáshoz, a budafoki (akkori nevén Promontor) pincéket látva önállósította magát. Szőlőt, présházat és területet vásárolt, s a korábban Reimsben alapított üzemét is áttelepítette 1882-ben.
A Törley-féle pezsgő a minőségének és a jó reklámnak köszönhetően hamarosan fogalommá vált – nem csak idehaza, de Nyugat-Európában is. A gyár 1890-ben új, nagyobb telephelyre költözött, Törley József 1896-ban nemesi címet kapott Ferenc Józseftől (ekkortól illette meg a Csantavéri előnév, a családi birtokra emlékezve), üzeme a századfordulóra a Monarchia legnagyobb pezsgőgyárává vált.
A semmiből birodalmat alapító mágnás nem csak pezsgőgyártásban járt az élen: övé volt az első magyarországi teherautó. A kocsit nem vonaton hozták be, hanem hazavezették a francia gyárból, az oldalára pedig hatalmas Törley-reklámot rakatott fel a gyáros, így még az úton is a pezsgőjét hirdette. Törley József egyébként is megszállottja volt az automobilizmusnak: egyike volt az elsőknek, akik Magyarországon gyalogost gázoltak. A körúton ütötte el Czolits János utcaseprőt, aki szerencsésen megúszta a balesetet.
„Amennyire szerencsésnek bizonyult Törley az üzletben, annyira boldogtalan volt a magánélete” - mondja Garbóci László. „Sacelláry Irént vette feleségül, s a friggyel hatalmas vagyonra tett szert. A kortársak érdekházasságot szimatoltak, ám a későbbiek bizonyították: a feleség szerette és tisztelte az urát.”
A házasságból egy gyermek, Mariska született 1886-ban, ám másfél évesen elhunyt. A párnak nem született újabb gyermeke, s alig 25 évvel a gyár megalapítása után, 1907-ben Törley József is meghalt vakbélgyulladásban.
Az özvegy méltó módon igyekezett emléket állítani férje emlékének. Ray Rezső már korábban is a család házi építésze volt, vele terveztetett monumentális mauzóleumot a birtok legmagasabb pontjára. A szecessziós-neobizánci stílusú, Magyarországon páratlan épület 1909-ben készült el, s kriptájában kapott (sajnos nem végső) nyughelyet Törley József és a kislányuk is. Az özvegy kisebb birtokot is elkerített a mauzóleumhoz, ennek jövedelméből kellett volna fedezni a későbbiekben az épület fenntartását és a misét tartani minden évben, Törley József halálának napján. A kriptába, férje mellé temették el Sacelláry Irént, s a család egy másik tagját, Törley Bálintot is 1940-ben.
A második világháborúig Törley rokonai vezették a gyárat, ám 1944-ben bombatalálatot kapott. Újraindították a termelést, de az üzemet 1949-ben államosították, a családot pedig szétkergették.
„A mauzóleum szobrait, kőfaragványait Damkó József készítette, az ablakok már megsemmisült üvegeit pedig Róth Miksa” - teszi hozzá a helytörténész. „Az egykori mozaikdíszítésnek már csak a nyomai vannak meg, a meanderminta aranyozása pedig végleg lekopott. Pedig az öregek azt mesélték, hogy hajnalban és napnyugtakor ettől szinte ragyogott az épület.”
A háború után lőszerraktárként használták a mauzóleumot, majd gazdátlanná vált. A hozzá tartozó kertet elvették, a miséket betiltották. Az épület állapota egyre romlott, s ezen az sem változtatott, hogy műemlékké nyilvánították. A kápolna kifestését összefirkálták, az üvegeket betörték. A elmúlt években négyszer feszítettek ki a vasrácsot kripta bejáratában.
„Megtisztítottuk kívülről a falakat és a tornyot, ám a mauzóleum teljes helyreállítása 200 millió forintba kerülne” - mondja Garbóci László. „Azért is nehéz befektetőt találni, mert egy rehabilitáció után is időről időre állagmegóvást kellene végezni, hiszen üzleti alapokon nem működtethető egy mauzóleum. A pezsgőgyár az államosítás óta többször is gazdát cserélt, de egyik tulajdonos sem gondolta úgy, hogy áldoznia kellene a márkanevet adó Törley emlékének.”
A Törley-mauzóleum a műemlékem.hu adatbázisában
A cikkhez bejelentkezés után megjegyzés fűzhető