Új műemlékek: van remény a folytatásra
Az egyik új helyszínen, a budapesti rakparton tartott sajtótájékoztatót az új védelmekről kedden Hammerstein Judit, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkára és Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke. A tájékoztatón elhangzott: a 177 új védelem mellett (amelyből 173 egyedi, 4 területi védelem) tizenhárom objektum teljesen, vagy részlegesen elvesztette a védelmét. Nem műemlék már tehát a Budapest II. kerületi Balázs-vendéglő sem.
Az új védelmek közül Tamási Judit a tájékoztató helyszínét, vagyis a budapesti rakpartokat, a Józsefvárosi pályaudvart, valamint a MÁV Északi Járműjavító épületét emelte ki.
„Ígéretet kaptunk arra, hogy a jövőben rendszeressé válhatnak a védések” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Győr Attila, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Védési Osztályának vezetője. A szakember hozzátette: mivel kis létszámmal dolgoznak, évente nyolcvan-százhúsz objektumot tudnának feldolgozni, így félévente negyven-hatvan új műemléki védelem elfogadása és kihirdetése volna lehetséges. De természetesen ők lennének a legboldogabbak, ha ez a szám emelhető volna, hiszen az új védéseknek a potenciális objektumok száma nem, legfeljebb a munkatársak létszáma és az anyagi források szűkössége szab gátat.
Az új objektumok védelemre előkészítését nehezíti, hogy Magyarország teljes területére eddig még nem készült műemléki topográfia, vagy inventárium, vagyis az épített épületállomány nem ismert még a szakemberek számára sem. Korábban Entz Géza műemléki topográfus, a kultúráért felelős államtitkár tanácsadója a magazinnak azt mondta, hogy „országos szinten legalább százezer objektum lehet fontos az épített emlékek megismerése, védelme szempontjából”. Az ország háromnegyed részén azonban sosem folyt topográfiai munka, így legfeljebb becslésekre támaszkodhatnak a szakemberek. Mezős Tamás, a KÖH korábbi elnöke a magazinnak korábban adott interjújában 35 ezerre becsülte a potenciális műemlékek számát.
„Érdemes volna bővíteni is azt a kört, amelyből kiválasztjuk a mindenképpen megőrzendő objektumokat” - tette hozzá Győr Attila. „El kellene gondolkodni azon, miként jelenhet meg akár a kortárs építészet és bár ma még sokak számára nonszensznek tűnik, de ki kellene választani olyan házgyári technikával épült, illetve panel objektumokat is, amelyek idővel műemlékek lehetnek majd.”
Kapcsolódó cikkeink:
Fehér folt az ország háromnegyede
Újra kell írni a műemlékek listáját