Százharminc év után kaphatott pont jó funkciót
Bár már a kortársak is a csodájára jártak az 1885-ben megnyitott, Pfaff Ferenc által tervezett neoreneszánsz épületnek, funkcióját tekintve sajnos megbukott, hiszen hamar kiderült, hogy túl kicsi Műcsarnoknak. Ezután évtizedeken át a Fővárosi Múzeum volt benne, ám annak is zsúfoltnak bizonyult. A második világháborúban hadikórház, ezt követően szobrászműhely, majd a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat, később a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének székhelye lett. Az évtizedek során alaposan átalakították a belső tereit, sőt a tető megemelésével tömegét is, a külső kerámiadíszítések nagy része pedig eltűnt.
„A 2017-ben elkezdett felújítás egyik célja az volt, hogy kívülről teljesen visszaállítsuk az eredeti, 1885-ös állapotot. Összesen kettőezer-háromszáznegyven Zsolnay-kerámiadísz kapott helyet a homlokzaton, szerencsére az eredeti díszítőelemek többsége is megvolt még, ha összetörve is. Így például a bejáratnál álló egyik, alig másfél méter magas kerámiakutat száznegyvenhét darabból állították össze a restaurátorok” - mondta el a portálunknak Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt vezérigazgató-helyettese, aki műemlékes szakemberként ténylegesen is részt vett a felújítás folyamatában. „Rendeztük a környezetet is, egy rózsakertet alakítottunk ki, amely ugyan nem az eredeti állapot, de a park gyakori változása, illetve a Városligettel szemben támasztott új igények miatt nem is lehetett eredetit keresni. A pihenő funkció mellett a rózsakert egyfajta tisztelgés József nádor előtt is, aki a Ligetet a Margitszigethez hasonló parknak szánta, ám már nem maradt ideje, hogy tervét megvalósítsa.”
Míg az épület külseje megegyezik a százharminc évvel ezelőttivel, a belsőben komoly átalakításokra került sor. Elbontották az utólag épített kiegészítéseket, s bár visszaállították az eredeti tereket, többségében mégsem rekonstruálták azokat. Egykor ugyanis a 19. század végi múzeumi belsőépítészeti elvek szerint fehérre festett falú, természetes fénnyel megvilágított termeket alakítottak ki, amelyekben már elképzelhetetlenek lennének a modern kiállítások. A bejárati csarnok díszítőfestését azonban rekonstruálták.
„Az épület korszakokon átívelő problémája az volt, hogy nem találtak neki megfelelő funkciót. A Millenium Ház keretében az időszaki kiállítótér mellett egy kávézó-éttermet is kialakítottunk, hiszen napjainkban már természetes igény, hogy egy ilyen hely kulturális, közösségi és kiszolgáló funkciót is kapjon. Reméljük, hogy a látogatók száma és visszajelzései igazolják majd ezt a koncepciót” - tette hozzá Sághi Attila.
Az őszi szünet első napjától kezdve látogatható kiállításon a tervek szerint egy éven át a Városliget történetét bemutató tárlatot láthatnak az érdeklődők. Ennek valószínűleg az egyik legemlékezetesebb tárgya az a terepasztal lesz, amelyen a teljes (még épülőfélben lévő) Ligetet meg lehet tekinteni. Mivel ezen a napon nyitják meg a szomszédban az ország legnagyobb játszóterét is, feltehetően hatalmas lesz a megnyitáskor a tömeg, ezért a szervezők azt javasolják, hogy néhány nappal korábban foglaljanak maguknak az érdeklődők belépőjegyet.
Fotó, szöveg: Kovács Olivér
Képgaléria a cikkhez
