Várpalota: várvédők, nem vegyészek!
„Thury György, a legendás várvédő köré építjük elsősorban a vár új arculatát, hiszen az 1566-os kudarcba fulladt török ostrom a vár legdicsőségesebb időszaka volt. A várkapitány történetével, a honvédő háborúval, a török korral tudnak azonosulni a látogatóink is” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Pappné Csővári Zsófia, a Thury-Vár Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. „A Vegyészeti Múzeum, amely korábban meghatározta a műemlék arculatát, most is itt működik a falakon belül, azonban a célunk az, hogy új, történelmi tartalommal töltsük föl az intézményt.”
A várpalotai várkastélyt épségéhez képest viszonylag kevesen ismerik, pedig ma is szinte eredeti késő középkori tömegében áll a a dunántúli város központjában. Várpalota első vára azonban nem ez volt, hanem a bátorkői, a mai településtől északra. Az egykori építményből már csak egy gótikus stílusban épült falcsonk áll, ám a várpalota fejlesztéseibe ezt is bevonnák. „Feltett szándékunk, hogy összekapcsoljuk a két erődítményt a jövőben. Jelenleg a következő pályázatainkra készülünk, de mindenképpen szeretnénk a bátorkői romot megmenteni és ajánlani a látogatóinknak, így egy kellemes erdei sétát is be tudnának a programjukba iktatni” - tette hozzá Pappné Csővári Zsófia.
Míg a bátorkői hegyi várat már a 13. század végén, a 14. elején építeni kezdték, addig a mai várkastély helyén csak a 14. század második felében építették fel a közvetlen előzményként számon tartott udvarházat az Újlakyak. Okleveles említés szerint 1397-ben már készen állt a főnemesi lakhely, ami mellé kápolnát is építettek, s az egészet kerítéssel vették körül. A 14. század legvégi palotának a falai ma is állnak az épületen belül, ritkaságszámba menő világi kifestésekkel, amelyeknek alakjai feltehetően az építtető család tagjait örökítik meg. Az Újlakyak ugyan a 15. század közepén kegyvesztettek lettek Mátyásnál (Újlaky Miklós maga is pályázott a trónra), így Palota királyi birtok lett, azonban hamarosan megbékültek és Miklós visszakapta a birtokát. Ebben a században került sor a várkastély ma látható kiépítésére is. Az épület és a birtok a 16. század zavaros viszonyai közt többször is gazdát cserélt, az első – akkor még sikeres – török ostromra 1533-ban került sor. 1541-ben török kézre került Buda, 1543-ben Fehérvár is, így Palota végvárrá vált. 1548-ban ismét átépítették, a kor tűzfegyvereihez igazították a síkvidéki elhelyezkedése miatt viszonylag jól védhető (azaz nehezen lőhető) várat. Legemlékezetesebb ostromára 1566-ban került sor, amikor Thury György vezetésével sikeresen álltak ellen Arszlán pasa támadásának. 1593-ban azonban sikerült bevenniük és kisebb megszakításokkal 1687-ig török kézen is maradt.
A cikk a képek alatt folytatódik!
A meglehetősen romos vár ezután a Zichy-család birtoka lett, akik kastéllyá alakították át. 1715 és 1750 között egy újabb átépítés következett, amely során teljesen felszámolták erődítmény jellegét. A Zichy-család azonban kihalt a 19. század végére, így Palota egy időre a salgótarjáni Kőszénbánya Rt., majd az állam tulajdonába került. A 20. század közepére meglehetősen leromlott az állapota, a Vegyészeti Múzeum 1969-ben költözött be néhány helyreállított helyiségébe.
„Ma a város kulturális életének meghatározó színtere a várpalota. A legutóbbi sikeres pályázat eredményeként több fejlesztést is megvalósítottunk, ám sok teendőnk van még, hiszen a belső homlokzatok is felújítás után kiáltanak” - mondta az ügyvezető. „Szerencsére a műemléket övező területet nem építette be a város, így ezzel is tervezhetünk, ha minél inkább meg akarjuk eleveníteni Thury kapitány korát.”
Riport a várpalotai Thury-várról a Közkincs-keresőben