Kényszer helyreállítás a Ruttner-házért
A kényszer helyreállítás hatósági végrehajtása a tulajdonos, az Óváros 2001 Ingatlanforgalmazó és Befektetési Kft. költségére október 21-én kezdődött és 2009. november 18-án fejeződik be.
Ez év júliusában a rossz állapotban lévő épület tetejéről, életveszély elhárítására hivatkozva, engedély nélkül, szakszerűtlenül eltávolították az összes tetőcserepet, a cserepek nagy részét a fafödémre dobálva.
A helyszíni szemle megállapította, hogy a födémre helyenként szakaszosan fóliát terítettek, de nem rögzítették megfelelően, így a fólia mélyedéseiben áll a posványos víz, illetve a fólia a csapadékot az épületbe vezeti, emiatt a födém már több helyen beszakadt, a párkány állékonysága tovább romlott. A leszakadó bádoglemezek, illetve a megbomló párkány továbbra is közvetlen életveszélyt jelentenek. A korábban még megmenthetőnek tűnő ácsszerkezet állapota folyamatosan romlik. Az elmúlt években helyükön lévő belső ajtók nagy része tokostul, tokborítással együtt eltűnt, a várfalból fák nőnek ki, az udvar megközelíthetetlen az elburjánzott növényzettől. A lándzsás végű ablakrácsot tokkal együtt majdnem sikerült kitépni. Az ablakok kitörve, a nyílószárnyak jórészt rongáltak, az eső így is éri a helyiségek belsejét, így a festett falfelületeket és a táblás parkettát is.
Többszöri felszólítás ellenére a tulajdonos a gyorsuló állagromlás megakadályozására nem tett semmit.
Az épület
Veszprémben, közvetlenül a Vár alatt nyugat felől húzódó utca keleti térfalának zártsorú beépítésében áll a Jókai utca 8. számú lakóház. A Vár szikláihoz illeszkedő, nyújtott téglaalap alakú telken álló, U alaprajzú egyemeletes épület részben, dongaboltozatosan alápincézett. Az utca ívét törtvonalban követő díszes, romantikus főhomlokzat mögött klasszicista udvari homlokzatok találhatók. A nyolctengelyes utcai homlokzat hatodik tengelyében van a konzolos kapu. Az utcai szárny a földszinten és az emeleten egyaránt egytraktusos, az oldalszárnyak a földszinten kéttraktusosak. A Vár alatti telkek sajátossága, hogy szikla bevájással bővítették a házakhoz tartozó tároló helyeket. Így itt a földszinten boltozott tároló van, az emeleten az északi szárny végén két keskeny csehsüveg és egy dongaboltozatos helyiséget alakítottak ki. Az udvari homlokzaton, a szép kapualjban és lépcsőházban nagy felületen mutatkozik míves kváderes díszítőfestés, s ez, akárcsak az emeleti terekben előkerült architekturális és tájképi falfestés részletek igen értékesek.
Története
A mai Jókai utca (évszázadokon át Hosszú utca) és környéke csak a török háború után kezdett beépülni, nagyrészt a XVIII. században. A XIX. század második harmadáig az egykori metszetek, tollrajzok tanúsága szerint fésűs beépítésű volt, a sziklafalig húzódó telkeken merőlegesen álltak a házak. A mai házak sokszor összevont telkeken állnak, az utcavonalra merőleges beépítés egy, az utcával párhuzamos szárnnyal először L alakúra bővült, majd a szomszédos telken álló, ugyancsak merőleges építmény egy részének felhasználásával vette fel az U alakot.
Az egykori kataszteri térkép bizonysága szerint az U alakú épület 1855 után épült. A homlokzat karakterisztikus romantikus stílusjegyei arra utalnak, hogy a napjainkig szinte változatlan formában fennmaradt lakóház az 1860-as években épülhetett. Korompay János 1957-ben kiadott Veszprém monográfiája szerint „földszintjét eredetileg üzlet és raktárhelyiségek foglalták el. A hagyomány szerint Ruttner Sándor vasnagykereskedő építtette.” A levéltári adatok szerint a Veszprémbe Mosonból települő Ruttner János (Sándor apja) fontos szereplője volt a város közéletének (deputátus, pénztáros volt), Ruttner Sándor kibővíttette a cég működését, immár nemcsak vas, de fűszer- és magkereskedéssel is foglalkoztak, majd 15 évig a Veszprémi Takarékpénztár elnöke volt, városi tanácsos és képviselő. 1899-ben, halála után özvegye az emeleti lakást több kisebbre alakíttatta át. Néhány szecessziós ajtó is beszél erről.
(Részletek az Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurális Központ kutatási dokumentációjából, 2004., G. Lászay Judit művészettörténész)
A mai helyzet kialakulása
Az épületet 1958-ban kapta meg a műemléki védettséget.
1999-ben az Országos Műemlékvédelmi Hivatal a város főépítészének kérésére előzetes műemléki véleményt adott a Vár nyugati oldalán lévő terület rehabilitációjával kapcsolatban. Ez a Jókai utca 8. épületét teljes műemléki helyreállításra javasolta, s jelezte az előzetes kutatás szükségességét.
2001-ben Veszprém MJV Vagyongazdálkodási Bizottsága elidegenítési és terhelési tilalommal, felújítási kötelezettséggel (és ezért nagyon kedvezményes áron) adta el az akkor még sokkal jobb műszaki állapotban lévő házat az Óváros 2001. Ingatlanforgalmazó és Befektetési Kft.-nek. Az elidegenítéshez az NKÖM minisztere hozzájárult, tekintettel arra, hogy a szerződésben szerepelt, az ingatlan műemléki és városképi szempontból jelentős, értékes épület, a tervezés előtt kutatás és műemléki vizsgálat szükséges, a tervezési fázisban kötelező az egyeztetés, az épület bővítése nem lehetséges, s 3 éven belüli felújítási kötelezettséget a vevő elfogadja. Szerződésbe foglalták, hogy a feltételek meg nem valósulása esetén az önkormányzat élhet elállási jogával. 2003-ban az épületre 35 millió forintos jelzáloghitelt jegyeztek be. Ez látható volt a tulajdoni lapon.
2003-tól a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal folyamatosan próbálta legalább állagmegóvási munkákra késztetni a tulajdonost. 2004-ben hatósági kötelezettséget adott ki a KÖH az állagmegóvásra. 2004-ben a Kft. ügyvezetését Pekli Mártontól Eszenyi László vette át.
2004-ben elkészíttették az Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ művészettörténészével a kutatási dokumentációt az épületről, majd 2005-ben a tulajdonos megbízása alapján a festő restaurátori kutatás is megszületett. A restaurátorok értékes díszítőfestés nyomaira bukkantak, ez is bizonyította az épület művészettörténeti jelentőségét.
A felújítás, hasznosítás megtervezésével megbízott építésszel a KÖH többször egyeztetett. A tervek kidolgozásánál a Hivatal kérése ellenére csak a gazdaságossági szempontokra voltak tekintettel, a műemléki értékekre nem. A vázlattervet 2005 novemberében a műemléki tervtanács sem fogadta el, állásfoglalásában átdolgozásra javasolta. Az ajánlásoknak megfelelő továbbtervezésre nem került sor, mind a mai napig nem adtak be engedélyezésre tervet.
Az adás-vételi szerződésben meghatározott 3 éves felújítási határidő letelte után a KÖH levélben kereste meg az önkormányzatot, hogy éljen elállási jogával, illetve tájékoztassa a Hivatalt a bejegyzett, nagy összegű jelzálogról. Veszprém MJV Címzetes Főjegyzője levélben azt válaszolta, jóhiszeműen járultak hozzá az ingatlan megterheléséhez, bízva abban, hogy a tulajdonos a kölcsönt a helyreállításra fordítja, és most ez a teher megakadályozza a Várost a szerződésben kikötött elállási jog gyakorlásában.
Az épület folyamatos állagromlása miatt újabb és újabb kötelezések kiadására kényszerült a Hivatal, és helyszíni szemlékre került sor. Jegyzőkönyvék tanúsítják a tapasztaltakat, rögzítik az elvégzendő legsürgősebb, állagmegóvási feladatokat, valamint elmaradásuk jogkövetkezményeit. A tulajdonos a hiányzó csatorna visszahelyezésén kívül az állagmegóvásról nem gondoskodott. Az újabb, építészeti, helyreállítási koncepció nélkül tartott egyeztetések során ismételten elhangzottak a korábban írásban rögzítettek, a tetőtér önálló lakások kialakítására nem használható, a tudományos dokumentáció és a restaurátori kutatások alapján kell az új vázlatterveket elkészíteni. Az újabb bírságokat a tulajdonos rendre nem fizette meg, viszont 2008 októberében segélykérő és a Hivatalt vádló leveleket írt három miniszterhez, valamint a KÖH elnökéhez. Az épület szomszédjának segélykérő levelére újabb helyszíni szemlére került sor 2008 novemberében, ahol a tulajdonos nem jelent meg, így csak kívülről lehetett megállapítani, hogy a helyzet tovább romlott. Újabb kötelezést adott ki a Közép-dunántúli Iroda az életveszély elhárítására, amelyet 30 napon belül, engedélyezett tervek alapján kellett volna elvégezni. Miután semmi nem történt, ismételt bírság következett, amelyet a tulajdonos nem fizetett meg, végül 2009 júliusában a teljes tetőfelületről leszedték a cserepet. A tulajdonos telefonon közölte, hogy ily módon szándékozott elhárítani az életveszélyt! A Közép-dunántúli Iroda feljelentést tett műemlék rongálás alapos gyanúja miatt, és örökségvédelmi bírságot rótt ki. 2009 augusztusában az Ügyészség nyomozást rendelt el a nemzeti örökség rongálása gyanúja ügyében.
A Ruttner-ház a műemlékem.hu adatbázisában
A cikkhez bejelentkezés után megjegyzés fűzhető