Vitányvár: összedől, mire feltárnák?
„Leginkább az egykori torony nagy magasságban álló falmaradványa ad okot aggodalomra, de az egykori vár más helyein is akadnak kritikus pontok. Van olyan rész, ahol már csak egy fa törzse tartja a helyén a kifordult, félig kidőlt falat, ott természetesen nem kutatunk, sőt, a forgalom elől is igyekeztünk elzárni” - mondta el portálunknak László János feltáró régész, a tatai Kuny Domokos Múzeum munkatársa. „A vár pusztulása nem csak tudományos szempontból ijesztő, hanem azért is, mert rendszeresen látogatják turisták, akiknek a mozgását természetesen nem lehet felügyelni, így akár óvatlanul életveszélybe sodorhatják magukat.”
A Vértes északi oldalán, háromszázötven méteres magasságban, egy meredek csúcson álló vár tudományos kutatása 2012-ben kezdődött el néhány kutatóárokkal. Az ezek eredményei alapján összeállított feltárás 2014-től tart a Nemzeti Kulturális Alap Örökségvédelem Kollégiuma támogatásával. Idén mintegy három méteres omladékot távolítottak el, elsősorban a vár udvarán.
„Tulajdonképpen még mindig nem értünk le az egykori járószintre, hiszen a várat 1598-ban felrobbantották és az ekkor, valamint az elkövetkező évszázadokban elpusztult épületek, falak kőanyaga terítette be. Némi követ ugyan elhordtak egy közeli faluba, ám így is rengeteg maradt. A pusztulási rétegben is nagyszámú leletet találunk, amelyek közül a pénzérmék megerősítik a vár építésének 14. század eleji datálását. Első okleveles említése is ekkorról származik. Természetesen nem lehetetlen a 13. század végi építés sem, ám ennek igazolására le kell jutnunk a régészeti rétegekig. A többi között előkerült egy harang töredéke is, amely esetleg egy várkápolna létére utalhat” - tette hozzá László János. „Az eddigi eredmények módosították a várról korábban feltételezett alaprajzot is, így biztosra vehető, hogy egy és nem két tornya volt.”
A cikket a fotók alatt folytatjuk!
A pusztulási rétegben, több mint egy méter mélységből 20. századi konzervdoboz, édesség csomagolása is előkerült. Feltehetően néhány évtizeddel ezelőtt kincskeresők ástak bele az udvaron a törmelékbe.
A feltárás mellett a Kuny Domokos Múzeum néhány helyen elkezdte a romok konzerválását, a falak megerősítését is. Arra azonban nincsen forrásuk, hogy például a három szint magasságban álló toronycsonkot stabilizálják. Pedig született már építészeti terv is a vár fejlesztésére – éppen a toronyban egy kilátót építetek volna: ha jó az idő, egészen a Dunáig ellátni a hegyről. Ám Vitányvár elhelyezkedése csupán a panoráma miatt ideális. Hivatalosan Vértessomlóhoz tartozik, azonban arról a településről nem látni, így a helyiek sem kötődnek hozzá.
„Megkerestük már a vagyonkezelőt, hogy elodázhatatlan a romok megerősítése, ám eddig nem kaptunk választ” - mondta a feltáró régész. „Ha a helyzet nem változik, sajnos eljöhet az a pillanat, amikor az életveszély miatt a tudományos kutatást is be kell fejeznünk.”
A vár a műemlékem.hu adatbázisában
Fotó, szöveg: Kovács Olivér