Kikötőt kerestek, kolostort találtak?
„A nyári merülések alkalmával találtuk meg a gerendákat a Szalki szigeten a víz alatti platformok részeként, s a természettudományos vizsgálatuk ugyancsak nagy meglepetést okozott. A dendrokronológia vizsgálat a faanyagot 1123-ra datálta néhány év hibahatárral. Vagyis hiába a tavaly és idén is előkerült római kori kőtöredékek, faragványok, a rejtélyes víz alatti építmény középkori, a 12. század közepén, második felében készülhetett” - mondta portálunknak Tóth János Attila búvárrégész, a kutatás vezetője. „A középkorban valóban állt épületegyüttes az egykori Szalki szigeten, Dunaújváros magasságában, mégpedig a Szent Pantaleon kolostor, amelynek nem ismert az egykori helye. Ez a víz alatti platform, amely lehetett kikötő, vagy a partfal megerősítése, kibővítése is, annak a nyomára vezethet.”
A Szent Pantaleon monostor első biztos említése a 13. század első feléből származik, azonban a történészek többségének véleménye szerint ennél sokkal korábbi, Szent István kori alapítású volt. A védőszent a keleti egyházban volt népszerű, így görög alapításúnak, többen apácakolostornak tartják, mint amelyen a 10. század végi veszprémvölgyi volt. A későbbiekben feltehetően többször gazdát cserélt, a tatárjárás során felégették, de később újjáépítették.
Még a 16. századi térképeken is szerepel – igaz, nem tudjuk, hogy ekkor is kolostorként működött-e, vagy rom volt csupán. A pusztulására 1903-ban került sor, amikor a hajózást akadályozó zátonyon álló romfalakat felrobbantották, majd elkotorták. Az emléke azonban tovább élt, hiszen Dunaújváros korábbi neve, a Pentele a Pantaleon módosult alakja.
A cikket a képek alatt folytatjuk!
A területet 1901-ben és 1903-ban is felmérték, helyét egy 140 méterszer 160 méteres részen határozták meg. Sajnos a teljes felmérés elveszett – feltehetően a második világháború idején – és a kiemelt faragott kövek is elkallódtak. Fennmaradtak viszont a felmérésben résztvevők írott beszámolói, így Szabó Nándor mérnök feljegyzése. „1903-ban a kolostor romjainak kotrása alkalmával számtalan régi római téglát és a kolostor idejéből eredő szent szobrot találtunk, melyek közül a szebbek a Nemzeti Múzeumban vannak. A rom eltávolítása után hozzáfogtunk a párhuzamművek építéséhez és a zátonyok kikotrásához, itt is sok leletre bukkantunk: számtalan, Traján korabeli bronzpénzre, igen sok keresztes hadjáratbeli kardra, sisakra és nyeregszerszámra, sőt nyolc óriási mamutfogat is felszínre hoztunk.” Ezzel együtt napjainkban már sajnos nem határozható meg pontosan a kolostor egykori helye, hiszen sokat változott a Duna medre és a szigetek helyzete is. Az 1983-as kisvíz idején terepbejárást szerveztek a régészek, azonban a valódi feltárásokat a vízszint emelkedése meghiúsította.
„A mostani leletek reményt adnak arra, hogy lokalizáljuk a pentelei monostor helyét, esetleg még meglévő maradványokat is találjunk” - tette hozzá Tóth János Attila. „Valószínű, hogy a maradványoknak csak egy részét pusztították el a 20. század elején. Még ebben az évben folytatjuk a kutatást, immár a vízfelszín felett is. A pentelei kolostor emléke egy ma is élő hagyomány, része a dunaújvárosiak identitásának, így nagy várakozás előzi meg a tudományos programot.”
Kapcsolódó cikkünk:
Rejtélyes római építményt találtak
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
A Dunában található legértékesebb hal halászata évszázadokkal ezelőtt még bevett gyakorlat volt, ám a speciális csapdákból egy sem maradt fenn. Most azonban lehetséges, hogy egy vizafogó maradványaira bukkantak a szakemberek.