Ybl-év: sikeres volt a bicentenárium
Mint felidézte, az emlékév céljai között szerepelt az is, hogy a magyarországi és határon túli helyszíneken keresztül foglalkozzon a magyar építőművészettel, Ybl munkásságán keresztül pedig a magyar építészet társadalmi és gazdasági jelentőségével. A sorozat nem csak a szakmai közösséget szólította meg, hanem széles társadalmi nyilvánosságot próbált teremteni a magyar örökségvédelem és a magyar építészet ügyének például gyerekrajz-pályázatokkal, a felsőoktatási intézmények bevonásával, könyvbemutatókkal és számos kapcsolódó programmal - fogalmazott az államtitkár. Előadásában L. Simon László részletesen értékelte a programsorozatban megvalósult fejlesztéseket és rekonstrukciókat, kiemelve a - pénteki konferenciának is helyet adó - Várkert Bazár "példátlan gyorsasággal" és magas szakmai színvonalon megvalósult fejlesztését. Megjegyezte: az egész épület rekonstrukciója és az új épületrészek kialakítása és megvalósítása nagyon alapos mérnöki tudásról, komoly logisztikai és szervezői képességről, megbecsülendő építőipari és szakmai tudásról árulkodik. "Egy olyan tudásról, amelyre büszkének kéne lennünk, és úgy kellene felmutatni a nyilvánosságban, mint egy nagyon komoly lehetséges exportcikket, hiszen ilyen műemléki felújítási tudás és kapacitás kevés országban áll rendelkezésre" - hangsúlyozta. A beruházás kapcsán megemlítette: szorgalmazni fogja, hogy a Lánchíd utcát a későbbiekben se adják vissza az autósforgalomnak, hiszen - mint kiemelte -, a fonódó villamosberuházás elkészülte után fölösleges lesz a területen mind az autós forgalom, mind pedig a 86-os buszjárat. A budai Vár és elsősorban a palotanegyed hosszú távú hasznosítását magában foglaló Hauszmann-tervvel kapcsolatban felidézte, hogy a Hauszmann-bizottság összeállt és novemberben megtartotta alakuló ülését is a miniszterelnök és Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter részvételével. Megjegyezte: a tervvel kapcsolatban nagy vitákra számítanak. Összegzésként úgy fogalmazott, hogy az örökségvédelem előtt "nagy ívű tervek állnak", amelyek a kormány támogatását bírják. Bár ezek tíz év alatt több mint száz milliárd forintot emésztenek fel, azt is fontos látni, hogy "ha nincsen magyar sikeres gazdaság és nincsen erős magyar építőipar, akkor nem lesz megfelelő költségvetési forrásunk arra, hogy azokat a súlyos társadalmi problémákat kezeljük, amelyek jellemzőek az országban" - mutatott rá L. Simon László. 
Az államtitkár beszélt még a csaknem egymilliárd forintból megvalósult egykori Honvéd Főparancsnokság épületének felújításáról, a Karmelita kolostor rekonstrukciójáról és az egykori lovarda visszaépítéséről is. Utóbbiról elmondta: az újjáépítés tervéről még decemberben dönt a kormány, ha elfogadják, jövőre megkezdődhet az építkezés.