Érintetlen 14. század a határszéli templomban
„Októberben kutattunk Pintér Attila falkép-restaurátorral a zajtai templomban, mivel egy pályázaton huszonegynéhány millió forintot nyert a plébánia az épület szigetelésére. Az eddigi és a várható eredmények azonban alaposan átírták a terveket: a plébános és a falu úgy döntött, hogy folytatni kell a feltárást, így valahonnan még 60-70 millió forinttal kell megtoldani a tervezett költségvetést” - mondta el a műemlékem.hu-nak Juan Cabello régész. Hozzátette: ritkaságszámba menő középkori, 14. századi részletek bukkantak elő már a szondázó jellegű feltárás során is.
Zajta már a neolitikumban lakott hely volt (erre egy 1971-ben elvégzett feltárás derített fényt, amikor a település határában lakógödröket, kisebb használati tárgyakat találtak), azonban faluként az első okleveles említése 1314-ből való. Ekkor a Gutkeled nemzetségen belül különböző családok (unokatestvérek és másod-unokatestvérek) osztoztak meg az erdőháti, Szamos menti falvaikon.
„A fennmaradt oklevelek, periratok a 14. századból meglehetősen kusza, elsőre nehezen értelmezhető viszonyokat villantanak fel a nemzetség tagjai, a különböző családok között, amit Simon Zoltán kollégámmal egy most készülő tanulmányban igyekszünk tisztázni” - mondta Juan Cabello. „Valószínű, hogy a település templomát az 1314-es osztozkodás után építették. Egy 1332-1338 közötti, meglehetősen hiányos pápai tizedjegyzék említi a közeli gacsályi templomot, amelyet ugyan többször átépítettek, így ma már a szentélye is sokszögzáródású, ám eredetileg egyenes szentélyzáródású volt, ahogyan a zajtai, vagy a ma már Romániában lévő atyai is. A gacsályi templom tornya eredeti 14. századi, lehetetlen nem észrevenni a hasonlóságot a zajtai templom tornyával. Így nyilván az osztozkodás után sietve templomokat emeltek a településeken a többi között a családtagok temetkezési helyéül 1314 és 1340 között.”
A zajtai templom a 16-17. század fordulóján kerülhetett a protestánsok kezére. Ekkor bonthatták el a nagyméretű sekrestyéjét, amelynek nyomait sikerült megtalálni az októberi szondázás során. 1671-ben Strasoldo Károly kassai generális hadai elpusztították a települést. Csupán egy évszázaddal később, 1767-ben telepítettek le itt sváb lakosokat, akik az elpusztult falutól kicsit távolabbra építették fel házaikat. Először Esterházy Károly egri püspök kezdte el szorgalmazni az elhagyott templom újjáépítését. 1789-ben Josef Bitthauser német származású építész lerajzolta a romtemplomot (a rajz fennmaradt és nagyban segíti a mostani kutatást), s elkészítette a terveket az újjáépítéshez is. A munkálatokhoz 1791 után kezdtek neki, s legalább két szakaszban folytatták, hiszen csak 1819-ben végeztek vele. Szerencsére nem bontották el a támpilléreket és a középkori tornyot sem építették újra, csupán barokk sisakot kapott.
1989-1990 között felújították ugyan a zajtai templomot, de kutatásra nem került sor. A falait mintegy három méteres magasságig cementtel vakolták be, a padlóra is cementburkolat került, s ezzel szinte megfojtották az épületet, amely vizesedni kezdett. Az októberi feltárást a vizesedés megszüntetését szolgáló beavatkozások előtt végezték el.
„A sekrestye maradványai mellett a hajóban 13 fülkét találtunk a falban. Ilyen kialakítású templom egy tucat van az országban. Az északi falon előkerült egy valószínűleg apostolt ábrázoló freskó részlete. A templom padlója 40-50 centiméternyi cement, s alatta valószínűleg ott a középkori járószint, illetve a 14-15. századi temetkezések” - összegezte az eddigi eredményeket Juan Cabello. „Szerencsére a plébános úr maga is ráébredt, hogy itt nem csupán egy szigetelésre és új tetőre van szükség, hanem alapos, teljes körű kutatásra is, hiszen egyelőre még felbecsülni sem tudjuk a sok részletében eredeti 14. századi templom építészettörténeti jelentőségét.”
A zajtai templom a műemlékem.hu adatbázisában