Zrínyiújvár: itt az első arany!
„Délelőtt jött a sisak, aztán a fakalapács, a kengyel, egy bőrsapka, majd ez az apró aranylemez-töredék, amely talán egy páncélt díszíthetett. És már napok óta hozzuk fel az egykori kútház kifejezett épségben megmaradt maradványait, amelyek roppant jó állapotúak, hiszen a nedves környezet konzerválta azokat” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Vándor László régész, a zrínyiújvári feltárás vezetője. A Zala Megyei Múzeumok nyugalmazott igazgatója együtt dolgozik a két megye határán álló területen Költő László régésszel, a Somogy Megyei Múzeumok nyugalmazott igazgatójával.
Bár Zrínyiújvár elhelyezkedését már évtizedekkel korábban azonosította Vándor László, a területen sokáig nem folyhatott kutatás, hiszen nem csak két település, vagyis Belezna és Őrtilos, valamint két megye határán áll, de a horvát határ is alig néhány tucat méterre van tőle. A szigorú határzár feloldása után sem indult átfogó feltárás az erdős területen, csupán a Nemzeti Kulturális Alapnál nyert néhány százezer forintos pályázatok segítségével azonosították az erőd részleteit. A fő forrás idén is az NKA Örökségvédelem Kollégiuma volt, azonban megjelentek új támogatók is.
Mint korábban már írtunk róla, a Mura magaspartjára 1661-ben építtetett Zrínyi Miklós erődöt. A célja az volt, hogy biztosítsa a török területre észak felé betörő csapatok mozgását. A már azonosított parancsnoki épület – ennek helyén állnak ma az emlékművek, illetve a tájékoztató tábla – szintén könnyűszerkezetes faház volt, nem a csaknem korabeli német térképen (az egyetlen egykorú ábrázoláson) látható barokk kastély. A tervek szerint az erőd Muraközt és az osztrák területeket is védte volna előretolt helyőrségként, ám mindössze három éven át használhatták.
1644. januárjában innen indította Zrínyi a híres téli hadjáratot, melynek során egészen Eszékig hatoltak, miután megostromolták, majd elfoglalták Pécset is, ám a hadi vállalkozást nem sikerült eredményesen folytatni. Áprilisban Zrínyi már nem tudta bevenni Kanizsát, a megosztott császári hadvezetés miatt szétesett a hadjárat. Májusban átkelt a Dráván Köprülü Ahmed nagyvezír, júniusban pedig megkezdték Zrínyiújvár ostromát. A török ellen felvonuló császári sereget Montecuccoli vezette, s a célja az volt, hogy minél hosszabb ideig lekösse őket. Bár a közvélemény őt vádolta később Zrínyiújvár pusztulásáért, a császári csapatok aktívan támogatták Zrínyiújvár védelmét, sőt a három hét után bekövetkezett végső rohamnál már ők védték a falakat és haltak hősi halált. Igaz, a legtöbb áldozatot valószínűleg nem az oszmán ágyúk szedték, hanem az, hogy a menekülő várvédők alatt összeroskadt a Murára épített ideiglenes híd.
A cikket a fotók alatt folytatjuk!

A végső rohamot követően, még a fa-föld szerkezetű vár felrobbantása előtt a korabeli beszámoló szerint a törökök a vár kútjába dobták az elesett védők holttesteit. Idén részben ezért került sor a kút feltárására, ugyanakkor sok leletre is számítottak, hiszen a nedves közegben viszonylagos épségben maradnak meg a szerves anyagok.
„A teljes beroskadt kútház éppúgy előkerült, mint az itatóvályú, vagyis olyan tárgyi emlékek, amelyek ha úgy tetszik, látták Zrínyi Miklóst, vagyis igazi kuriózumok, hiszen a költő-hadvezérnek nem maradtak emlékei az országban” - tette hozzá Vándor László. „Emberi csontokat is rejtett a felhozott iszap, azonban még nem értünk le a kút aljára. Az biztos, hogy hősi halált halt katonák maradványait találtuk meg, így a kutatás folytatására éppúgy szükség van, mint a kútház maradványainak konzerválására. Két minisztériumot is megkerestünk, hogy segítsék ezt a munkát, jelenleg a válaszukat várjuk.”
Kapcsolódó cikkünk:
Zrínyiújvár: feltárásra vár a halál kútja
Zrínyiújvár maradványai a műemlékem.hu adatbázisában
Fotó, szöveg: Kovács Olivér
