Kulipintyó
Állapotjelentések
2013.05.21 09:53 Patikus állapot: 5 - pont: 8
A Petőfi utca Földvár első utcája volt, Imre néven, a településért sokat tevékenykedő gróf Széchenyi Imréről nevezték el.
Az Imre utcában a Széchenyi család hét villát építtetett példamutatásból az akkori földesuraknak.
Gróf Széchényi Viktor (1871–1945) Földvárpuszta örököse, Fehér vármegye és Székesfehérvár szabad királyi város főispánja volt. Széchényi Zsigmond (1898–1967) Széchényi Viktor fia, író, híres Afrika-vadász. Villájuk a Kulipintyó volt. Széchényi Viktor kiskorú volt, amikor Földvárpusztát örökölte, ezért a fürdőhely kialakításán gyámja Széchényi Imre és édesapja Széchényi Dénes fáradozott. Széchényi Zsigmond gyermekkorában töltött több időt a földvári villában. Mezőgazdasági tanulmányokat 1919–23 között Münchenben, Stuttgartban, Cambridgeben végzett. 1927-ben indul első afrikai vadászútjára Szudánba.
Később járt Kenyában, Egyiptomban, Tanganyikában, Ugandában, Líbiában. 1935-ben Alaszkában vadászott, 1937-ben Indiában. 1947-től 50-ig az Erdészeti központ felügyelője, 1951-ben a Mezőgazdasági Múzeum, később a keszthelyi Helikon Könyvtár munkatársa. 1960-ban részt vett a Magyar Nemzeti Múzeum Kelet-Afrika expedíciójában. 1964-ben volt a kilencedik kelet-afrikai vadászútja.
Művei több kiadásban, másfélmillió példányszámban, hat nyelven jelentek meg: Csui (leopárd) 1930-ban, majd 1934 és 1942 között, Elefántország (1934), Hengergőhomok (1935), Alaszkában vadásztam (1937), Nahar (1940), Két kecske (1942), A szarvas selejtezése (1948), Afrikai tábortűzek (1959), Ahogy elkezdődött (1961), Ünnepnapok (1963) (Halála után jelent meg).
Széchényi Zsigmond születésének 100. évfordulóján az önkormányzat emléktáblát helyezett el a villa falán.
Forrás: Berkesné: Híres emberek, híres házak Földváron
