Utcai homlokzat
Állapotjelentések
2011.03.13 13:51 Zerind állapot: 4 - pont: 6
Kicsit mintha romlott volna az épület állapota, több a festéshiba.
Az előző ,,Egyéb''-ben írtakat kiegészítem: már 7 ilyen kerületes táblát ismerek plusz azt, ami nincs a helyén, de azt mostanában nem láttam, szerintem az új helyéről is eltűnt már.
Az épület falán levő emléktábla felirata:
,,DONNER JÁNOS SERFŐZŐMESTER 1814-1876 E VÁROSRÉSZ ALAPÍTÓJA ÉS NÉVADÓJA EMLÉKÉRE ÁLLÍTOTTÁK A DONNERI POLGÁROK 2000-BEN''
Internetes források szerint ez a ház volt Donner János lakóháza. Később volt itt katonai raktár és pékség is.
A kaposvári városismereti kézikönyv leírása szerint Donner János Svájcban született 1814-ben, onnan Grácba, majd Kaposvárra került. A Kaposvár és környéke c. könyv szerint viszont 1806-ban született Grácban, és osztrák volt. Az viszont megegyezik a két könyvben, hogy 1857-ben megvásárolta a környék földjeit, megalapította a város első sörfőzdéjét, majd kocsmát is nyitott a Kapostól délre fekvő, akkor még bokros-lápos területen, méghozzá a mai Jedlik Ányos utcában (ma már nem áll az az épület). Igen ám, de eleinte nem kapta meg a sörfőzési engedélyt, mert az italmérés joga a hercegi uradalmat illette és ők nem akartak versenytársat maguknak (az ő főzdéjük a vár helyén működött). A kaposváriaknak azonban nem mindig volt elég jó sem a helyi uradalmi sör, sem az időnként Grácból hozatott, ez utóbbi ugyanis mire ideért volna, a hosszú szállítás során sokszor megbuggyant, jobb (vagy rosszabb?) esetben elfogyott. Arról nem ír a városismereti könyv, hogy Donner később miként és mikor kapta meg mégis az engedélyt. Viszont azt tudjuk, hogy a környező területet felparcellázta, és utcákat jelölt ki, házak sokasága épült, megszületett a máig Donnernek nevezett városrész. Alapítója a könyv szerint 1879 szeptemberében halt meg Kaposváron, a tábla szerint 1876-ban.
A Somogy című újság 1868. január 21-i száma így ír a Donnerről:
,,A kaposvári Sétatér közelében volt ezelőtt évtizeddel egy nagy szemétdomb, benőve bokrokkal, ellepve homokbuckákkal, tökéletesen hasznavehetetlen állapotban. Donner János serfőző kapja magát, fejszét, kapát, ásót vesz kezébe, irtott, egyengetett, ásott, s az első épülethez hangyaszorgalommal hordta az anyagot. Sokan bámulták a merész vállalkozót, még többen nevették. Mit akar ez az ember? Meghódítani 20-30000 négyszögölet az iparnak, a közvagyonnak. Épületeket mellé halmozott; megvette a lucernásokat, kerteket, és kiosztotta házhelyeknek. Akadt vállalkozó nem egy, mert... bent a városban házzal bírni, egy volt a csapással, a szerencsétlenséggel. S évek folytán mi lett az eredmény? A lakatlan, puszta téren egy nagy katonai laktanya áll, melybe 3-400 embert el lehet szállásolni. Van húsz ház, csinosak, többnyire cserépre építve, s körülbelül két-harmadfélszáz lélekkel. Most úgy hívják, hogy Donner városrész. Tiszteljétek a szorgalmat.''
1897 végén fontos események történtek. A ,,Donnervárosban'' (ekkor így hívták) mozgalom indult annak érdekében, hogy a városrész szakadjon el Kaposvártól és legyen önálló nagyközség. Az itt lakók úgy érezték, a város mostohaként bánik velük, nincs csatornájuk, vízvezetékük, rossz a közvilágítás, rendezetlenek, porosak az utcák, mégis ugyanúgy fizetik az adót, mint a belvárosiak. A donneriek saját egyesületeket (köztük saját tűzoltóságot) is alapítottak, végül 1914-re már odáig jutott a helyzet, hogy a május 28-i városi tanácsülésen is előkerült az ügy. Tankovics János donneri képviselő viszont szerencsére, miután ismertette a városrész hátrányos helyzetét, azt jelentette ki beszédében, hogy határozottan ellenzi az elszakadást, sőt, azt is elmondta, hogy inkább lemond képviselőségéről, minthogy támogassa az elszakadók mozgalmát. Végül nem kellett lemondania: közbejött a világháború, és mindenki fontosabb kérdésekkel kellett, hogy elfoglalja magát Kaposváron is.
A közeli körforgalomban 2009-re készült el a híres Söröskorsó-szökőkút, szintén Donner János emlékére. Alkotója Sörös Rita.
