azonosító:

1081

törzsszám:

15683

szélesség (lat):

N 47° 28,847'

hosszúság (lon):

E 19° 8,334'

védettség:

Műemléki védelem

jelleg:

Építmény

név jellemző:

Mai

eredeti kategória:

Szakrális építmény

eredeti főtípus:

kápolna

eredeti típus:

g.kat. kápolna

megye:

Budapest

helység:

cím:

helyrajzi szám:

41455

földhivatal:

Fővárosi Kerületek Földhivatala

állapot:

Jó

rövid leírás:

Gör.kat. kápolna, barokk, 1739-1740.

külső leírás:

Jelleg:
A Kápolna tér keleti felén, az úttal közrefogott szikladombon szabadon álló, lapos ívvel záródó négyzet alaprajzú kápolna. Szentélye kelet felé néz, a nyugatii homlokzaton levő bejárata fölött toronnyal, déli oldalán sekrestyével. A főhomlokzathoz rámpa vezet, a kb. 2 m magas pódium oldala részben a sziklából van kifaragva, részben terméskő burkolatú. A D-i oldalon pinceajtó. Mindkét oldalon úttest halad mellette.
A nyugati homlokzat közepén enyhe rizalittal előreugró torony emelkedik. A főhomlokzaton pilaszterekkel alátámasztott főpárkány húzódik. A belső oldalukon félpilaszterekkel gazdagított ión pilaszterek a homlokzat két szélén állnak, ill. a rizalit sarkain 45°-ban helyezkednek el. A rizalit pilaszterek közti felületét profilált keretű, félköríves záródású, vállpárkányos, záróköves kapu tölti ki. A faragott tölgyfa ajtószárnyakban üvegezett mezők és üveges felülvilágító, gazdag növényi díszes, kovácsoltvas rácsokkal.
A torony két emelete között plasztikus párkány húzódik. A rizalitot alkotó első emeletet ferdén álló, füzéres pilaszterek választják el az oldalsó, háromszög alakú orommezőktől, amelyeket kívül szobortalapzatok zárnak le. Ezeken egykor Joachim és Anna szobra állt. A pilaszterek közötti falfelületet Mária monogramos rokokó címerpajzs díszíti, felettük az osztópárkány golyvázódik, efölött hajdan kővázák helyezkedtek el. A torony 2. emelete az alatta levőnél kisebb alapterületű, kőlapokból van összeállítva, a falkoronára ill. a boltozatra támaszkodik. Könyöklőpárkányos, szemöldökgyámos, szalagkeretes, félköríves záródású, a felületet szinte teljes szélességben megnyitó harangablakok nyílnak négy oldalán. A zárópárkány fölött lapos, barokk kősisak emelkedik. Az oldalhomlokzatokat lekerekített sarkú, bemélyedő falmezők tagolják, kőből készült, egyszerű homorulatos főpárkány zárja le. A déli oldal keleti feléhez új sekrestye kapcsolódik. Az É-i homlokzat keleti szakaszában füles, záróköves, könyöklős, kőkeretes ablak nyílik.

A kápolna előtt 1879-ben állított, többször felújított bádogkorpuszos fa feszület áll.

:

A tér közepén terméskő támfallal körülvett pódiumon álló, keletelt kápolna, kosáríves apszissal. Főhomlokzatán pilaszteres kapurizalit (1937/1939), felette kis torony. A déli oldalon sekrestye, oratórium-emelettel. Kőből faragott főoltár (Conti Lipót Antal).
Fogadalmi kápolnaként építtette Conti Lipót Antal. A sekrestye 1958-ban épült

A Kápolna tér keleti felén, az úttal közrefogott szikladombon szabadon álló, lapos ívvel záródó négyzet alaprajzú kápolna. Szentélye kelet felé néz, a nyugatii homlokzaton levő bejárata fölött toronnyal, déli oldalán sekrestyével. A főhomlokzathoz rámpa vezet, a kb. 2 m magas pódium oldala részben a sziklából van kifaragva, részben terméskő burkolatú. A D-i oldalon pinceajtó. Mindkét oldalon úttest halad mellette.
A nyugati homlokzat közepén enyhe rizalittal előreugró torony emelkedik. A főhomlokzaton pilaszterekkel alátámasztott főpárkány húzódik. A belső oldalukon félpilaszterekkel gazdagított ión pilaszterek a homlokzat két szélén állnak, ill. a rizalit sarkain 45°-ban helyezkednek el. A rizalit pilaszterek közti felületét profilált keretű, félköríves záródású, vállpárkányos, záróköves kapu tölti ki. A faragott tölgyfa ajtószárnyakban üvegezett mezők és üveges felülvilágító, gazdag növényi díszes, kovácsoltvas rácsokkal.
A torony két emelete között plasztikus párkány húzódik. A rizalitot alkotó első emeletet ferdén álló, füzéres pilaszterek választják el az oldalsó, háromszög alakú orommezőktől, amelyeket kívül szobortalapzatok zárnak le. Ezeken egykor Joachim és Anna szobra állt. A pilaszterek közötti falfelületet Mária monogramos rokokó címerpajzs díszíti, felettük az osztópárkány golyvázódik, efölött hajdan kővázák helyezkedtek el. A torony 2. emelete az alatta levőnél kisebb alapterületű, kőlapokból van összeállítva, a falkoronára ill. a boltozatra támaszkodik. Könyöklőpárkányos, szemöldökgyámos, szalagkeretes, félköríves záródású, a felületet szinte teljes szélességben megnyitó harangablakok nyílnak négy oldalán. A zárópárkány fölött lapos, barokk kősisak emelkedik. Az oldalhomlokzatokat lekerekített sarkú, bemélyedő falmezők tagolják, kőből készült, egyszerű homorulatos főpárkány zárja le. A déli oldal keleti feléhez új sekrestye kapcsolódik. Az É-i homlokzat keleti szakaszában füles, záróköves, könyöklős, kőkeretes ablak nyílik.

Felirat: a kapu fölötti márványtáblán: "A Segítő Szűz Mária tiszteletére e kápolnát Conti Lipót Antal pesti kőfaragó mester és neje szül. Drenker Krisztina létesítette szöllőföldjén 1739-1740-ben. Ideiglenes hajóval kibővítve a kőbányai plébánia templomául szolgált 1881-1899 között. Budapest Székesfőváros mint kegyúr helyreállította 1937-1939 folyamán. MDCCXXXIX. MCMXXXIX."

A kápolna előtt 1879-ben állított, többször felújított bádogkorpuszos fa feszület áll.