Római katolikus templom

azonosító:
10833
törzsszám:
4999
szélesség (lat):
N 46° 48,489'
hosszúság (lon):
E 17° 11,455'
védettség:
Műemléki védelem
jelleg:
Építmény
név jellemző:
Mai
eredeti kategória:
Szakrális építmény
eredeti főtípus:
templom
eredeti típus:
r.k. templom
megye:
Zala
helység:
helyrajzi szám:
023
település KSH kódja:
3814
földhivatal:
Keszthely Körzeti Földhivatal
rövid leírás:
Temetőben, szabadon álló, keletelt, egyhajós, egyenes szentélyzáródású templom, Ny-i homlokzata előtt toronnyal, a hajó és a szentély felett nyeregtetővel. A csürlős, kősisakos torony homlokzatain kettős és hármas ikerablakok. A D-i oldalon szegmentíves kapu. Szalagbordás keresztboltozatos toronyalj, síkmennyezetes hajó, fiókos dongaboltozatú szentély. A Ny-i falsarkokban boltváll magasságáig a középkori boltozathoz tartozó falpillérek. A hajó É-i és D-i oldalfalait fülkék tagolják. Falképek: a hajó és a szentély homlokzati falán festett párkányfríz, a diadalíven ornamentális festés, 1731. A 13. század második negyedében épült, római alapréteg fölött, a török időkben megrongálódott. A templomot, a diadalíven lévő felirat szerint, 1731-ben újították fel. A 19. század közepén újra átalakították, a toronyalj Ny-i felén bejáratot nyitottak. 1912-ben állították helyre (építész: Lux Kálmán), ekkor ismét megnyitották az eredeti D-i kaput. Újabb helyreállítása 1964-1965-ben volt.

Állapotjelentések

2017.05.20 08:55 fehér állapot: 5 - pont: 16

Az egregyi Árpád-kori templom ma Hévíz részeként az egykori Egregy település dombjának tetején a temetőben áll. A belvárostól északra kényelmes fél órai sétával megközelíthető.
Harmonikusan, szépen illeszkedik a tájba, s első látásra kitűnik nemes egyszerűségével, szép arányaival; egyik ékköve a magyar falusi kistemplomainknak.
Hosszanti elrendezésű, hármas tagolású, mint a megmaradt Árpád-kori templomaink jelentős hányada: a magas nyugati torony mögé rendeződik az alacsonyabb és szélesebb hajó, majd ehhez egy arányaiban harmonikusan még alacsonyabb és keskenyebb szentély kapcsolódik.
Igazán különlegessé és egyedivé a nyolcszögű, "csürlős sisakkal" záródó, háromemeletes tornya teszi.
Nem tudjuk, mikor épült, de stílusjegyei alapján az 1341. évi okleveles említés ellenére jóval korábban időkre gondolhatunk. Építési anyaga a környéken nagy mennyiségben fellelhető pannon mészkő.
A középkorban a templomtestbe nem nyúltak bele, de 1731-ben a barokk jegyében jelentős beavatkozást végeztek, majd többször is renoválták.
A templomot elsőként Alexandriai Szent Katalin, majd az újjáépítést követően Szent Magdolna tiszteletére szentelték fel.
Többször restaurálták: 1860-ban, 1912-ben, 1964-65-ben, 1990-ben és 1991-ben.
Az utolsó restaurálást Makay Tamás tervezőmérnöknek, Gábor Kerner műemlékfelügyelőnek, valamint Nemessányi Klára és Boromisza Péter restaurátoroknak köszönhetjük, akik a még fellehető középkori, eredeti állapot tiszteletben tartásával tették bemutathatóvá ezt a temploot.

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Présház, pince (0.217 km)
Kereszt (0.558 km)
Kereszt (0.772 km)
Kereszt (0.957 km)
Présház (1.677 km)
Lenke villa (1.955 km)



Kapcsolódó Légből kapott képek

Nem ismerjük a pontos építési dátumát annak a középkori templomnak, amely a napjainkban már Hévízhez tartozó Egregy területén áll. Amikor az épület körül temetkezni kezdtek, akkortól temetőkápolnaként kezdték el használni.