azonosító:

11166

törzsszám:

11011

szélesség (lat):

N 47° 38,324'

hosszúság (lon):

E 18° 19,159'

védettség:

Műemléki védelem

jelleg:

Építmény

név jellemző:

Mai

eredeti kategória:

TEMETŐ

eredeti főtípus:

zsidó temető

megye:

Komárom-Esztergom

helység:

cím:

helyrajzi szám:

251

település KSH kódja:

20127

földhivatal:

Tata Körzeti Földhivatal

állapot:

Kielégítő

rövid leírás:

A Kálvária domb aljában, kőkerítéssel kerített temetőben állnak az 1740-es évektől a 19. század végéig készült, elsősorban vörös mészkő sírkövek és síremlékek. A sírkövek sorba rendezettek és sorozatuk folyamatos. Kiemelkedők az ÉK-i sarokban a Farkasházy Fischer család három generációjának vörös márvány és porcelánbetétes kerámia-pillérei az 1830-as és 1880-as évekből, illetve fekete gránitból faragott síremlékei az 1910-es, 1920-as évekből. A temetőben nyugszanak a város gazdasági és társadalmi életében jelentős szerepet játszó családok (Braun, Engländer, Ganz, Krausz, Leopold, Pollák, Weisz) tagjai. A temető a nevezetes tatai vörös mészkő faragás típus- és mintakincs gazdagságának egyik utolsó tanúja, kronológiailag összefüggő együttese.

külső leírás:

A temetőt helyi kőanyagból, részben vörös mészkőből részben dachstein mészkőből rakott, jó állapotú kőkerítés veszi körül, amely a felhagyott bánya metszetfala fölött impozáns képet mutat szokatlan magasságával, gondos kőrakásával, változatos színhatásával, a temető öreg fáinak mögüle előbukkanó lombozatával.Különleges sírkőtípusok elsősorban a technikatörténeti, iparművészet-történeti szempontból is jelentős, a tatai és herendi keménycserép- ill. porcelángyártásban is jelentős szerepet játszott Fischer családnak az ÉK-i temetősarokban csoportosított síremlékei között találhatók. Az első két generáció 19. sz-i sírkövei vörös mészkőből faragott, gúlatetővel lezárt, négyzetes hasábjai (Fischer Farkas +1830, és neje +1838, Farkasházy Fischer Lujza +1857, Farkasházy Fischer Mór +1880, és neje +1880) ill. porcelánbetétes kerámia-pillérei. A harmadik generáció fekete gránitból faragott, monumentális síremlékei az 1910-es, 20-as évekből egyéni típust alkotnak , kőrakást imitáló felületből kiemelkedő, hosszú feliratot hordozó, ívelt körvonalú felirattükreikkel. A Fischer család sírkövei mögött húzódó sorok a 18. sz. végi vörös mészkő sírtáblák gazdag, változatos formaképzésű sorozatát mutatják. A 19. sz-i emlékanyag hiányos

állapot leírása:

A bozótos gondozatlan aljnövényzet, és az időjrás okozta károktól eltekintve ép. Sorai rendezettek, kidőlt, kitört sírkövek nincsenek.