azonosító:

11201

törzsszám:

16164

szélesség (lat):

N 47° 33,807'

hosszúság (lon):

E 19° 3,118'

védettség:

Műemléki védelem

jelleg:

Építmény

név jellemző:

Mai

eredeti kategória:

Ipari műemlék

eredeti főtípus:

nyersanyagtermelés

eredeti típus:

vegyipari létesítmény

eredeti altípus:

gázgyár

jelenlegi kategória:

Lakóépület

jelenlegi főtípus:

lakóház

megye:

Budapest

helység:

helyrajzi szám:

19333/17, 19333/18, 19333/20, 19333/21, 19333/23, 19333/25, 19333/26, 19333/34, 19333/35, 19333/38, 19333/39, 19333/43, 19333/44, 19333/28, 19333/66, 19333/63, 19333/61, 19333/58, 19333/57, 19333/55, 19333/48, 19333/37, 19333/24, 19333/69, 19333/47, 19333/31, 19333/11, 19333/1 (környezet: 19333/13, 19333/19, 19333/27, 19333/33, 19333/40, 19333/41)

földhivatal:

Fővárosi Kerületek Földhivatala

állapot:

Jó

rövid leírás:

Az Óbudai Gázgyártól délre, a Duna partján, kilenc lakóépületből és vasúti épületből álló együttes. A lakóépületek szimmetrikus elrendezésben állnak, melyben az egykori gyárvezetői épület jelenti a középpontot. A szélső két-két épület földszint + tetőtér, a középső két-két épület egyemeletes + tetőtér, míg az egykori gyárvezetői épület szintén földszint + tetőtér kialakítású. A vasúti együttes egyemeletes főépületből és két, földszintes melléképületből áll.

külső leírás:

A Reichl Kálmán által kialakított együttes megtartja a Weiss-féle terv útrendszerét, s az utak által maghatározott telektömböket. A svájci építész tervétől eltérően azonban nem öt, hanem kilenc lakóépületet helyez el a területen, mégpedig egy keskeny sávon belül, annak Duna, illetve vasút felőli oldalán váltogatva a házakat. A kertészet nem a gázgyár és a telep közé, hanem az északi négyes épületcsoport és a Duna közé kerül. Reichl kilenc épülete a középső, gyárvezetői lakóházra szimmetrikusan áll, az egymásnak ily módon megfeleltetett -szinte tükrözött- épületek azonosak, tehát Weisshez hasonlóan ő is öt épület tervét készítette el. A 9 lakóházban 17, az eredeti elgondolással szinte azonos számú lakás került kialakításra, az alábbi megosztásban (zárójelben az eredeti, ma is használt, dél felől kezdődő házszámok):
1 földszintes, 5 szobás, 422 m2 alapterületű, gyárvezetői lakóház (VII.)
2 egyemeletes, 290 m2 alapterületű, 2 db 4 szobás lakásból álló lakóház (VI.; VIII.)
2 egyemeletes, 250 m2 alapterületű, 2 db 3 szobás lakásból álló lakóház (V.; IX.)
2 földszintes, 390 m2 alapterületű, 2 db 3 szobás lakásból álló ikerlakóház (III-IV.; X-XI.)
2 földszintes, 300 m2 alapterületű, 2 db 2 szobás lakásból álló ikerlakóház (I-II.; XII-XIII.)
E felsorolásból is látható, hogy Reichl tervén is érződik a Weiss-féle koncepció: a gyári hierarchiában betöltött pozíciót a központi, gyárvezető lakóháztól való távolság jelképezi, mely pozíciót a szobák száma vagy a lakás alapterülete is kifejezi. Reichl felfogásában a dunai kilátás, a déli fekvés nem jelentett előnyt, a vasút közelsége pedig nem jelentett hátrányt.
A Gázmúzeumban őrzött tervanyag és az 1914-ben publikált alaprajzok az öt épülettípus közül négy eredeti kialakítását teszik rekonstruálhatóvá. A lakások WC-vel, fürdőszobával alakítottak voltak, minden házban külön mosókonyha is szolgálta a szokatlanul magas fokú kényelmet.
A házak külső megformálásában Reichl érezhetően a változatosságra törekedett: a falsíkkal párhuzamosan előreléptetett, illetve szögben elfordított ablaktengelyeket egyaránt találunk, ahogy íves falformálást is. A különböző formájú oromzatok változatos tetőidomokat hoznak létre. A legjellemzőbb mégis az anyaghasználat: a homlokzatok kiképzésénél terméskővel, nyers téglával képzett, illetve vakolt felületek váltják egymást, helyenként függőleges, helyenként vízszintes alakzatokban. A téglák színe is változik: a szélső, földszintes ikerházak sárga, az emeletes lakóházak és a gyárvezető ház vörös téglával falazott. Hangsúlyosak a mára kissé leegyszerűsített oromzatok faborításai, a tetők előrelógó szarufái, a fakeretes tetőablakok, a bejáratok szinte kínaias jellegű fa előtetői. Reichl tervein az oromzatok sarkain indadíszeket láthatunk, s fontos szerepet játszanak az ablaktáblák.

állapot leírása:

Az együttes megfelelő műszaki állapotban van, csupán a terep rendezése lenne szükséges. Az épületek jórészt megőrizték eredeti kialakításukat, csak a javításokkal együtt járó egyszerűsítés okozott változásokat. A legkomolyabb átalakításokat az egykor nyitott verandák beüvegezése, esetleg befalazása jelenti.