azonosító:

11579

törzsszám:

16150

szélesség (lat):

N 47° 28,653'

hosszúság (lon):

E 19° 6,726'

védettség:

Műemléki védelem

jelleg:

Építmény

név jellemző:

Mai

eredeti kategória:

Történeti kert

eredeti főtípus:

közpark

megye:

Budapest

helység:

cím:

helyrajzi szám:

38442/7, 38442/9, 38442/12, 38442/13, 38440/38, 38440/39, 38440/53, 38440/54, 38442/14, 38442/3, 38442/10, 38442/11, 38442/15, 38440/46 (környezet: 38440/41, 38440/46, 38440/23, 38440/25, 38440/27, 38440/40, 38440/50, 38440/51, 38440/52)

földhivatal:

Fővárosi Kerületek Földhivatala

állapot:

Vegyes

rövid leírás:

A Népliget Budapest X. kerületében, a Kismartoni út, a Könyves Kálmán körút, az Üllői út és a vasúti töltés által határolt területen fekszik. Két részét a Vajda Péter út választja ketté.
A liget létrehozását 1867-ben Ilenczfalvy Sárkány József városi tanácsos indítványozta, de a terv anyagiak hiányában nem valósult meg. 1890-ben Klenszky Vilmos és Kulcsár Ferenc tervei alapján a ligeti körutak mentén platánokat, és más különleges fafajtákat ültettek. 1892-93-ban az Üllői út mentén megépült a vízmű és víztorony. 1893-96 között Ilsemann Keresztély, a főváros főkertésze, angol tájkerti stílusban építtette át a parkot: jó minőségű séta- és kocsiutakkal, valamint vízvezetékkel látták el és 500 lombhullató fából és cserjéből álló dendrológiai gyűjteményes parkká alakították. 1895-ben megépült a Budapesti Nagy Sörcsarnok (Nagyvendéglő), 1896-ban felépült a Telepi Torna Egylet sporttelepe.
1910-ben Újliget néven a ligethez kapcsolták a Simor (később Vajda Péter) utca és a Kőbányai úti gyárak közti területet. Az eredeti park ekkortól az Óliget nevet viselte. 1933-35 között Räde Károly, a Székesfővárosi Kertészet igazgatója mértani kertet hozott létre, melyet krími hársfákkal és tölgyfákkal telepített be.
Az 1930-as-40-es években folyamatosan csökkent a liget területe, ekkor épült a Diákstadion, a BSzKRT próbapályája, valamint a GANZ-MÁVAG Sporttelepe és Stadionja. A második világháború jelentősen károsította a Népligetet.
1955-ben épült a Budapesti Sport Egyesület (ma FTC II) sporttelepe. 1960-ban Csorna Antal kezdeményezésére kialakították az Újligetben a szánkózódombot.
1973-ban, Budapest egyesítésének 100. évfordulójára az Óligetben megépült a ma Megyék Kertjének nevezett "Centenáris park", mely a 19 megye egyéni hangulatú kertrészét és műalkotásokat tartalmaz. A park szomszédságában, 1977-ben avatták fel a Planetáriumot. 1987-ben, a Planetárium szomszédságában felépült a Jurta Színház.

külső leírás:

A Népliget, mint történeti kert legjelentősebb értéke a több korszak kertépítészeti jellegzetességeit magánviselő növényállomány, melynek részletes, növénytáblánkénti leírását a kertészeti szakvélemény tartalmazza (Lásd a IV. 11. ponthoz mellékelve).
A Népligetben számos köztéri alkotás található. Ezek egy része a főváros belsőbb városrészeiből lett áthelyezve, mások az itt lévő kertészeti és építészeti terekbe készültek. A köztéri alkotások listáját lásd a IV.11. ponthoz mellékelve.
A Népliget területén, az Óligetben áll a Népligeti vízmű és víztornya (1892), a Planetárium (1977), a Jurta színház (1987), a volt Nagyvendéglő (1895) (38442/10), a Kemény Henrik Bábszínház és a Főkert telephelye (1986) (hrsz.: 38442/11), valamint az Építők SC Sporttelep (1932-37) (hrsz.:38442/6). Az Újligetben az Elektromos Művek épületei (1948-65), az FTC sporttelepe (1955) (38/440/54) és a Népligeti Sportcsarnok (38440/52) található.
Műemléki értéket a vízmű és a víztorony, valamint az Építők Sporttelep képvisel.

A Népligeti vízmű és víztorony (38442/10 hrsz.)
A Népligeti vízmű a víztoronyból, a gépházból és az aknakútból áll. A téglaburkolatos víztorony három szintre tagolódik. A hengeres víztartályt hat pillér tartja, amelyek a földszint hengeres tömegéből emelkednek ki. A földszint felett terasz található, tömör mellvéddel. A pillérek között lévő lépcsőház fala öt szakaszon íves. A téglapilléreket a mellvédnél, a középszintnél és a lezárásuknál a tartály alatt kő burkolat védi. A pillérek közötti fülkéket fölül kőkonzolról indított téglaívek hidalják át. A tartály falán hat téglakeretezésű körablak van, a kúp alakú tető palafedésű. A torony déli oldalán, ahol a gépház csatlakozik, az íves fülke helyett sík fal van.
A gépház egyemeletes, téglány alaprajzú, hosszabb oldalain 3-3 tengellyel, rövid déli homlokzatán 2-2 vakablakkal. Kontyolt, palaborítású nyeregtető fedi, melynek fal elé lenyúló árnyéksávja helyettesíti a főpárkányt. A lábazati sáv felett párkány fut körbe, az emeleti ablakok szélesen vakolt osztópárkányon nyugszanak. E párkányt, a földszinti ablaktengelyeket elválasztó armírozott lizénák támasztják alá, az épület sarkai is armírozottak. A fal téglaburkolatos, a nyílások szegmentíves záródásúak. A profilált kereten túl, az emeleti ablakokat téglaívek is hangsúlyozzák. Az épület bejárata a keleti homlokzat középső tengelyében van. Az igényes részletképzésű, jellegzetes téglaarchitektúrájú épületcsoport az Üllői út mentén a városkép meghatározó eleme.

Építők SC Sporttelepe (hrsz.:38442/6)
Az Építők SC Sporttelepe a Vajda Péter u., a körvasút és a Räde Károly sétány által közrezárt területen található. A sportpálya körül vasbeton támfalakkal és lépcsőkkel ellátott töltésből kialakított lelátó húzódik. A pályát a tribün felőli két sarkon lévő vasbeton hidak alatt lehet megközelíteni. Ezek külső oldalán ferdén rácsozott vaskapuk vannak. A tribün vasbeton szerkezetű építmény, lendületesen előrenyúló tetejét négy acéltámaszra és a hátsó vasbeton falra terhelő acél rácsos tartók hordozzák. Kétoldalt hangsúlyos lépcsőházak helyezkednek el, amelyek üvegezett félkörívekkel záródnak. Ezekhez félnyeregtetős, földszintes épületszárnyak kapcsolódnak. A bejárati homlokzat négyszintes. Középen kőburkolatos pillérek keretezik az öt nyílást, felettük egyszerű kőpárkány húzódik. A lépcsőházak bejáratai hasonlóan keretezettek. Az első és második emelet ablakai négyzethez hasonlóak. A második emeleten eredetileg az épület tengelyében egy könnyed fémszerkezetű erkély volt, újabban a teljes homlokzaton épületre applikált, acélszerkezetű, fa mellvédes, féltetővel fedett loggia húzódik. A harmadik emeleten fekvő téglány ablakok vannak. A pálya felől a lelátót a két oldalán elhelyezett lépcsőkarokon lehet megközelíteni, amelyek alatt, a kialakított helyiségek sávablakai a lépcső vonalával párhuzamosan le vannak nyesve. A tribünön egyszerű, félkörívvel záródó csőkorlátokat alkalmaztak. A tribün felső végét a lépcsőházak vonalában újabban lefalazták.
A sporttelep egyszerű, de monumentális kapuépítménye vasbeton falú, zárópárkánya betonlemezből kialakított. A kapuszárnyak itt is ferdén rácsozott zártszelvényből készültek. Az épület a harmincas évek modern építészetének kiemelkedő alkotása.

állapot leírása:

A ligetben, az itt rendezett motor és autóversenyek miatt széles aszfaltozott körutak alakultak ki. Ezek mára repedezettek, rossz állapotúak. A sétányok útjai szintén felújításra szorulnak. A növényállományban felfedezhetőek az egykori telepítés nyomai, a sétányokat akác, és gesztenyefa-sorok kísérik. A gondozott részletek mellett azonban sok az elhanyagolt, erdőhöz hasonlatos, elvadult parkrészlet.
A liget sportlétesítményeit, a Planetáriumot, Jurta színházat használják, ezért azokat tulajdonosai karbantartják. A Bábszínház használaton kívül áll, de épülete egyelőre elfogadható állapotú. A nagyvendéglő, és a Villamos Művek épülete romos, tetőzete beszakadt, épületét sűrű bozót rejti, kerítéskapuja nyitva áll.
A ligetben elhelyezett köztéri alkotások közül számos állapota jó, vannak azonban olyanok is (pl. Németh János alkotása) melyek megrongálódtak, és állapotuk tovább romlik. A park gondozatlansága a szobrok és emléktáblák hozzáférhetőségét is rontja, a sűrű bokrok között nehezen lehet megtalálni őket.

átfedő műemlék:

Népliget (2009.06.15 11:13 Zerind)