azonosító:

6172

törzsszám:

2312

szélesség (lat):

N 47° 47,450'

hosszúság (lon):

E 18° 44,383'

védettség:

Műemléki védelem

jelleg:

Építmény

név jellemző:

Mai

eredeti kategória:

Középület

eredeti főtípus:

közigazgatási épület

eredeti típus:

megyeháza

jelenlegi kategória:

Középület

jelenlegi főtípus:

közigazgatási épület

jelenlegi típus:

városháza

megye:

Komárom-Esztergom

helység:

cím:

helyrajzi szám:

17357

település KSH kódja:

25131

földhivatal:

Esztergom Körzeti Földhivatal

állapot:

Jó

rövid leírás:

Zártsorú beépítésben álló, egyemeletes, keretes beépítésű, két utcára nyíló, manzárd, illetve nyeregtetős épület. A Bottyán János u.-i homlokzatának középtengelyében kosáríves záródású kapu, felette fonatos díszű erkély, az erkélyajtó szemöldökében 19. századi latin nyelvű felirat. A Deák Ferenc u.-i homlokzat középrizalitjában félköríves bejárati kapu felette erkéllyel. Udvari homlokzatain, az É-i, K-i és D-i szárny előtt kőkonzolos és I-tartós függőfolyosók. A földszinti terek részben fiókos dongaboltozatosak, az emeletiek síkmennyezetesek, jórészt 20. század eleji nyílászárók. A Bottyán János u.-i szárnyban, kőbábos korlátú lépcsőház. A Deák Ferenc u.-i szárny emeletén stukkós díszterem. Építtette Terstyánszky János, az ország alnádora, 1747-ben (építész: Mayerhoffer András?). 1805-től vármegyeháza. A barokk maghoz további udvari épületszárnyak csatlakoznak, amelyek 1825-1827 között épültek (építész: Packh János). A Deák Ferenc u.-i szárny 1910-ben átépítve. Terstyánszky János fiának, Józsefnek halála után özvegye, Bormastini Éva, férjhez ment Török András altábornagyhoz 1770-ben. A tábornok halála után, özvegye 1805-ben eladta az épületet a vármegyének. 1945 után középiskolai kollégium volt, jelenleg az önkormányzat tulajdonában.

külső leírás:

Zártsorú beépítésű, déli tájolású, U alaprajzú, egyemeletes barokk épület, volt megyeháza. Északi végéhez U alaprajzú, egyemeletes, historizáló épületszárny csatlakozik.
Homlokzata kilenctengelyes, rácsos szerkezetű. A szinteket szalagpárkány választja el, a földszintet volutát formáló fejezetű pilaszterek tagolják, az emeleten jón pilaszterek sorakoznak. Alul kő lábazat húzódik. A függőleges tagolás ritmusa kis falsávok formájában a főpárkány frízében is folytatódik. Kapuja a középső axisban nyílik, felette kőkorlátos erkély található.
A földszinten egyenes záródású, szalagkeretes ablakok nyílnak. A széles, kosáríves, kerékvetős, a homlokzati síkból enyhén kidomborodó kapu kőkeretes. A tagolt szárkövek profilozott fejezetekben végződnek, melyekre a szalagkeretes ív támaszkodik. A volutát formáló zárókő homlokoldala sávozott, gyámkőként támasztja alá az erkélyt. Kétoldalt, átlósan kifelé fordulva egy-egy tükrös falpillér áll, melynek profilozott fejezete alatt kisebb voluta található, melyből levél- és fonatdísz csüng. Az ívmezők indadíszesek. Az erkély golyvázott párkányon nyugszik, szalagfonatos korlátjában, középen és kétoldalt indás keretezésű rozettadíszes kőpillérek állnak. A széleken egy-egy virágdíszes kőváza emelkedik.
Az egyenes záródású erkélyajtót keskeny, tükrös pilaszterek szegélyezik, voluta formájú fejezettel, melyből füzérdísz lóg le. Kétoldalt egy-egy voluta kapcsolódik a pilaszterekhez. A golyvázott szemöldökpárkány konvex-konkáv vonalú, megtört. Kétoldalt egy-egy kis váza, középen kagylódísz emelkedik rajta. Az erkélyajtó frízének felirata: CURIA COTTIUS STRIGONIENSIS.
Az emeleten, kétoldalt egyenes záródású, szalagkeretes ablakok sorakoznak, szalagkeretes faltükörből álló köténydísszel, szegmensíves szemöldökpárkánnyal. Az erkélyajtó melletti ablakok is egyenes záródásúak. Köténydíszeiken stilizált levelek között elhelyezkedő kagylók láthatóak. Szemöldökeik középen, a nagy záróköveik felett kiugranak, kétoldalt voluták kötik őket az ablakokhoz.
Az épületet cserépborítású nyeregtető fedi, amiben négy kerek, kőkeretes padlásablak nyílik.
Az udvaron, a barokk épületrészen vasrácsos függőfolyosó fut körbe. A nyugati oldalon húzódó barokk szárny rövidebb, mint a keletin lévő. Itt a földszinten az ablakok félköríves záródású faltükrökben nyílnak, köztük vízszintes sávozású, fejezetes falmezők sorakoznak.
A DNy-i sarokban, az emeleten, a függőfolyosó mögött egy beugró található, amelyben egy alacsony, báboskorlátos terasz áll. Feljárója a nyugati oldalon van, Kelet felé egy ajtó nyílik a falba.

Északról egy U alakú, 19. századi, historizáló szárny csatlakozik a barokk épülethez, mellyel az egybe van nyitva.
A nyugati oldalon egy tizenegy tengelyes, kiugró szárny áll, melynek sarkai lekerekítettek, szalagszerű övpárkány húzódik rajta, sávozott vakolat borítja és cserépborítású, kontyolt nyeregtető fedi. Egy keskeny, teraszos visszaugró résszel kapcsolódik az északi szárnyhoz. A keleti oldalon egy szintén előreugró, sávozott falú, sátortetős tömb emelkedik, melynek nyugati falát egy félköríves ajtó és egy nagy, szegmensíves ablak tagolja, déli oldalán garázsajtó nyílik. Az északi szárny háromtengelyes, földszintjének középaxisában félköríves kapu található, mellette két egyenes záródású nagy ablak van. Az emeleten vasrácsos erkély húzódik, itt szegmensíves ablakok kaptak helyet, a vakolat sávozott. Ezt az oldalt manzárdtető fedi.
Az északi szárny utcára néző homlokzata kilenctengelyes, egyemeletes. Magas lábazaton áll, melyen, a széleken és a nyílások közt lelógó füzérdíszek láthatóak. A három középső tengely rizalitként előreugrik, mely magasabb a szárnyaknál. A két szintet szalagpárkány választja el, a vakolat sávozott. Az ablakok egyenes záródásúak. A kosáríves kapu középen nyílik.
A földszinti ablakok könyöklői apró gyámsoron nyugszanak, alattuk szalagdísz van. Felettük függőlegesen osztott, négyszögletű falmezők sorakoznak, melyekben négyzetsor húzódik. Oldalt füzérdíszek csüngenek le, az ablakok mellé. A szemöldökgerenda alján fogrovatsor látható, felette virágdísz kapott helyet. A rizalit ablakai szélesebbek. A kapu felett ugyanilyen falmező található.
A rizalit közepén, íves gyámokon nyugvó kőerkély helyezkedik el, melyen virág-, rozetta- és indadísz látható. A rizalit emeleti nyílásai magasak, szegmensívesek. A homlokzatot itt íves, füzérdíszes gyámköveken nyugvó, enyhén domborodó törzsű pilaszterek tagolják. A szélső pilaszterek behúzottak. Az ablakok köténydísze indadíszes, fogrovatsor zárja. A nyílások felett, a szegmensívet követve gyöngysor, majd gyámsor húzódik, amit füzérdísz koronáz, középen egy-egy puttófejjel. A pilaszterek fejezetén üres tondó látható, melyről füzér csüng le. A szárnyakon sorakozó ablakok szalagkeretesek, a kettéosztott, fogrovatos könyöklőik alatti falmezők az osztópárkányra támaszkodnak. Szemöldökdíszük háromszirmú, stilizált virágból és a körülötte lévő indadíszből áll. A szemöldökdíszek felett fekvő téglalap alakú attikaablakok nyílnak, melyeknek az alattuk elhelyezkedő ablakokéval közös, átfogó szalagkeretük van.
A szárnyakat csonka főpárkány zárja, a rizaliton íves, sávozott konzolokon nyugvó, csonka főpárkány húzódik, felette akrotérionsor látható. Középen volutás oromzat emelkedik, koronás címerpajzzsal díszítve, Az épületet cserépborítású manzárdtető fedi.