Magyar Királyi Lovarda épületegyüttese
azonosító:
6290
törzsszám:
9106
szélesség (lat):
N 47° 29,975'
hosszúság (lon):
E 18° 1,734'
védettség:
Műemléki védelem
jelleg:
Építmény
név jellemző:
Mai
eredeti kategória:
Agrár műemlék
eredeti főtípus:
állattenyésztés, állattartás
eredeti típus:
istálló
eredeti altípus:
lóistálló
jelenlegi kategória:
Lakóépület
jelenlegi főtípus:
lakóház
megye:
Komárom-Esztergom
helység:
cím:
helyrajzi szám:
1071, 1598, 1599/1
település KSH kódja:
17330
földhivatal:
Komárom Körzeti Földhivatal
állapot:
Vegyes
rövid leírás:
A Batthyány-kastéllyal szemben fekvő területen álló épületegyüttes. Középen, szabadon álló, téglalap alaprajzú, oromfalas, nyeregtetős, fedett lovardaépület. Romantikus vakolat-architektúrával, az oromfal csúcsán Kossuth-címer. A lovarda két oldalán, U alaprajzú, földszintes istálló- és gazdasági épületek. Jelentősen átalakítva. Az 1848-1849-es szabadságharc után Batthyány Kázmértól a birtokot elkobozták és I. Ferenc József rendeletére, 1853-ban, Királyi Katonai Méntelepet állítottak fel itt.
külső leírás:
A település központjától D-re, a Batthyány-kastéllyal szemben fekvő területen álló U alakú épületek, melyek téglalap alaprajzú lovardát fognak közre. Nyereg, illetve kontytetősek, cserép- és palafedéssel.
A két istálló között szabadon álló, téglalap alaprajzú, nyeregtetős épület, cserépfedéssel.
Lovarda:
Főhomlokzatát négy pilaszter osztja három részre; alul lábazat, felül az oromzat vonalát követő, a pilaszterek fölött golyvázódó három részes párkány zárja. A párkány képszékében - részenként - bemélyedő tükrök kaptak helyet. A két szélső pilaszter tetején egy-egy akrotérion, a két középső közötti szegmentív záradéka fölötti lépcsőzetes oromzat tetején Kossuth-címer. A középső tengelyben kisméretű, szegmentíves záródású, kőkeretes ajtó, vállmagasságból indított, a szegmentív vonalát követő szemöldökpárkánnyal; fölötte kétszer két konzolos, vasrácsos erkély, kettős erkélyajtóval: rézsűsen mélyednek a falfelületbe, szegmentíves záródásúak, fölöttük vállmagasságból indított, a kettős ívet követő szemöldök. A szemöldökpárkány fölött óra. A két szélső tengelyben egy-egy nagyobb kapu, hasonló szemöldökpárkányokkal: az É-i szegmentíves záródású, a D-i cserélt, egyenes záródású. Fölöttük az erkély magasságában fekvő nyolcszög alakú bemélyedő mezők.
A hátsó homlokzat - amennyire az állványok alatt látható - hasonló kialakítású.
Északi épület:
Szabadon álló, U alaprajzú, földszintes épület kontytetővel, cserépfedéssel. É-i szárnyához merőlegesen nyereg-, illetve lapostetős, cseréppel és hullámpalával fedett toldalékok épültek, így az eredeti alaprajz majdnem zártudvarossá egészült ki; e toldalékok azonban mind méretben, mind minőségben messze alulmúlják az épületet. Ugyanez áll a K-i szárny udvari homlokzata elé épített hullámpalás toldalékra is. Az épületen lábazat és egyrészes párkány fut körbe, a falakat lizénák tagolják. A külső homlokzatok tagolása elég jól megmaradt: Az egyenes záródású ablakok tagolt kerettel körbefogott, szegmentíves záródású, alul könyöklőpárkánnyal lezárt tükrökben helyezkednek el, a lizénák által kialakított falmezőket a párkány alatt ívsor díszíti. A K-i szárny K-i homlokzatának középtengelyében kapu, kialakítása mint az ablakoké. A szárnyak udvari homlokzatait szintén lizénák tagolják, nyílásrendszerük át van építve. Közepén, rizalitban nyíltak az eredeti bejáratok, legalábbis erre utalnak a ma befalazott, lizénás hármas szegmentívek.
Déli épület:
Szabadon álló, U alaprajzú, földszintes épület, udvari homlokzatai előtt kiugró épületrészekkel. Kontytetőjét pala fedi.
A homlokzatok tégláig le vannak csupaszítva, de a körbefutó lábazat, párkány és a faltagoló lizénák felismerhetőek. Nyilván a homlokzattagolás többi eleme is megegyezett az É-i épületéivel. A K-i szárny K-i homlokzatán és elvétve még egy-két helyen megvannak az eredeti alakú nyílászárók, a többi ki van cserélve, javarészt háromosztatú ablakokra. A szárnyak udvari homlokzatai is megegyeznek az É-i épületéivel, sőt, bizonyos szempontból épebbek is, mint amazok: lizénák, középütt háromszög-oromzatos rizalitban hármas szegmentívek a (befalazott) bejáratokkal, az oromzatban padlásajtóval.
A két istálló között szabadon álló, téglalap alaprajzú, nyeregtetős épület, cserépfedéssel.
Lovarda:
Főhomlokzatát négy pilaszter osztja három részre; alul lábazat, felül az oromzat vonalát követő, a pilaszterek fölött golyvázódó három részes párkány zárja. A párkány képszékében - részenként - bemélyedő tükrök kaptak helyet. A két szélső pilaszter tetején egy-egy akrotérion, a két középső közötti szegmentív záradéka fölötti lépcsőzetes oromzat tetején Kossuth-címer. A középső tengelyben kisméretű, szegmentíves záródású, kőkeretes ajtó, vállmagasságból indított, a szegmentív vonalát követő szemöldökpárkánnyal; fölötte kétszer két konzolos, vasrácsos erkély, kettős erkélyajtóval: rézsűsen mélyednek a falfelületbe, szegmentíves záródásúak, fölöttük vállmagasságból indított, a kettős ívet követő szemöldök. A szemöldökpárkány fölött óra. A két szélső tengelyben egy-egy nagyobb kapu, hasonló szemöldökpárkányokkal: az É-i szegmentíves záródású, a D-i cserélt, egyenes záródású. Fölöttük az erkély magasságában fekvő nyolcszög alakú bemélyedő mezők.
A hátsó homlokzat - amennyire az állványok alatt látható - hasonló kialakítású.
Északi épület:
Szabadon álló, U alaprajzú, földszintes épület kontytetővel, cserépfedéssel. É-i szárnyához merőlegesen nyereg-, illetve lapostetős, cseréppel és hullámpalával fedett toldalékok épültek, így az eredeti alaprajz majdnem zártudvarossá egészült ki; e toldalékok azonban mind méretben, mind minőségben messze alulmúlják az épületet. Ugyanez áll a K-i szárny udvari homlokzata elé épített hullámpalás toldalékra is. Az épületen lábazat és egyrészes párkány fut körbe, a falakat lizénák tagolják. A külső homlokzatok tagolása elég jól megmaradt: Az egyenes záródású ablakok tagolt kerettel körbefogott, szegmentíves záródású, alul könyöklőpárkánnyal lezárt tükrökben helyezkednek el, a lizénák által kialakított falmezőket a párkány alatt ívsor díszíti. A K-i szárny K-i homlokzatának középtengelyében kapu, kialakítása mint az ablakoké. A szárnyak udvari homlokzatait szintén lizénák tagolják, nyílásrendszerük át van építve. Közepén, rizalitban nyíltak az eredeti bejáratok, legalábbis erre utalnak a ma befalazott, lizénás hármas szegmentívek.
Déli épület:
Szabadon álló, U alaprajzú, földszintes épület, udvari homlokzatai előtt kiugró épületrészekkel. Kontytetőjét pala fedi.
A homlokzatok tégláig le vannak csupaszítva, de a körbefutó lábazat, párkány és a faltagoló lizénák felismerhetőek. Nyilván a homlokzattagolás többi eleme is megegyezett az É-i épületéivel. A K-i szárny K-i homlokzatán és elvétve még egy-két helyen megvannak az eredeti alakú nyílászárók, a többi ki van cserélve, javarészt háromosztatú ablakokra. A szárnyak udvari homlokzatai is megegyeznek az É-i épületéivel, sőt, bizonyos szempontból épebbek is, mint amazok: lizénák, középütt háromszög-oromzatos rizalitban hármas szegmentívek a (befalazott) bejáratokkal, az oromzatban padlásajtóval.
állapot leírása:
Funkciói: Irodaház, lakóház, gazdasági épület.
A lovarda felújítás alatt, az É-i és D-i épület homlokzatai teljesen eltérő képet mutatnak. Az épületek belsejében nem voltam - Borossay K. - 2002. revízió.
A lovarda felújítás alatt, az É-i és D-i épület homlokzatai teljesen eltérő képet mutatnak. Az épületek belsejében nem voltam - Borossay K. - 2002. revízió.
Állapotjelentések
2023.12.17 12:49 carmin állapot: 4 - pont: 21
Az épület hátsó részén már látszanak vakolat potyogás, penészesedés.
Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.Közeli objektumok
Batthyány-kastély (Batthyány Kázmér Kórház) (0.011 km)
Wenckheim Béla lovasszobra (0.026 km)
volt ménesparancsnoki épület (0.029 km)
Lovarda (0.046 km)
Emlékoszlop (0.061 km)
Déli épület (0.078 km)
orvosi rendelőintézet (0.078 km)
Északi épület (0.080 km)
Kozma Ferenc mellszobra (0.091 km)
