azonosító:

656

törzsszám:

15487

szélesség (lat):

N 47° 29,688'

hosszúság (lon):

E 19° 3,319'

védettség:

Műemléki védelem

jelleg:

Építmény

név jellemző:

Mai

eredeti kategória:

Középület

eredeti főtípus:

közigazgatási épület

eredeti típus:

városháza

megye:

Budapest

helység:

cím:

Városház utca 9-11. Bárczy István utca 1-5. Gerlóczy utca 2-6. Károly korút 28-30.

helyrajzi szám:

24357

földhivatal:

Fővárosi Kerületek Földhivatala

rövid leírás:

Városháza. Háromemeletes, szabadon álló, barokk középület, két udvarral (egykori Invalidusok háza), Fortunato Prati és Hölbing János, 1727-1735. A. E. Martinelli.

:

Háromemeletes barokk kaszárnya átépítései nyomán, valamint különböző körű és stílusú, különféle célú, eltérő igényességgel emelt toldalékok sokaságából kialakult változó emeletszámú, több belsőudvaros épületegyüttes, a Városház utca, Szervita tér, Szomory Dezső tér, Bárczy István utca, Károly körút és Gerlóczy utcák között.
A Martinelli-féle szárny három emeletes homlokzatait a földszint fölött övpárkány ta
golja és három részes főpárkány zárja le. A mintegy 190 m hosszú, 47 ablaktengelyes főhomlokzat osztása 4-4-4-9-5-9-4-4-4; az öttengelyes középső rizalit és a négy tengelyes sarokrizalltok között négy tengelyes köztes rizalitok helyezkednek el. A főhomlokzat közepén kialakított főkapu mellett két, három tengelyes mellékbejárat is helyet kapott; ezek 15-3-5-1-5-3-15 arányban helyezkednek el a homlokzaton. A főpárkány felett kiképzett három oromattika közül a két négytengelyes szélső attika nem a mellékbejáratok felett áll, hanem a köztes rizalitokat hangsúlyozza. Az attikák osztása 8-4-9-5-9-4-8, a homlokzat ablaktengelyei felett. A csak kevéssé kiugró rizalitokat, a masszív földszinti tömb övpárkányán álló toszkán pilaszterek hangsúlyozzák, szemben a visszahúzott falfelületek lizénáival. A visszahúzott falfelületek szélein 1/2 lizénákat alakítottak ki, így a főhomlokzat falfelületének pilaszterlizéna ritmusa 5(p)-l/2(l)-3(l)-l/2(l)-5(p)-l/2(l)-8(l)-l/2(l)- 6(p)-l/2(l)-8(l)- l/2(l)-5(p)-l/2(l)-3(l)-l/2(l)-5(p). A földszinti falfelületeket hangsúlyos vízszintes fugák osztják sávokra. E sávok csak a visszahúzott falfelületek állótéglány alakú ablakai fölött fordulnak a nyílások kőkeretei fölé. A hangsúlyos szakaszokon az egyenes záródású ablakok felett egyenes szemöldökpárkányok kaptak helyet. Ezek alatt íves oldalú, bélletes mezőket képeztek ki. A középen elhelyezett, - eredetileg az invalidusok templomának bejáratául szolgáló - egyenes záródású, sima keretezésű kapu, toszkán kőoszloppáron nyugvó architrávos timpanon alatt helyezkedik el. A kapu felett, fekvő ellipszis alakú, kovácsoltvas rácsos ablaki világítja meg - az egykor a templomba vezető - folyosót. A rács III. Károly király (IV. Károly német-római császár) koronás monogrammját ábrázolja cikornyás díszekkel. A timpanon párkányán a Háború és Béke allegorikus szobrai között a földgömböt tartó Atlasz szobra áll. E szobrok eredetijének alkotója ismeretlen, - talán Johann Thenny ?-; jelenleg fényképek után készült másolataik állnak helyettük. A timpanont tartó oszlopok mögött a falból toszkán szabású pilaszterek bontakoznak ki, amelyek párkányzata egybeesik a timpanon geiszonjával. A két oldalsó kapuzat architektonikus kiképzése teljesen azonos. Négy-négy egész és két-két, - a középső pár külső oldalához illeszkedő - fél, falfugákkal átfuttatott pilaszter között két oldalt egy-egy zárókővel díszített íves főbejárat, középen pedig groteszk fejes zárókővel díszített íves főbejárat kapott helyet. A pilaszterek az övpárkánnyal egybeeső erőteljes párkányzatot tartanak, amelyen erkélyutánzó, de falhoz simuló kőbábos korlát helyezkedik el. A korlátok pilaszterek feletti tömör tömbjein hadieszközöket ábrázoló csendéletek helyezkedtek el; ma már csak a középső pilaszterpárok fölöttiek állnak helyükön. A kapuépítményen átfutó falsávok a középső falnyílás felett megtörve a főbejárat ívére hajlanak, mintegy boltozatot jelképezve. E bejáratok íveiben látható kovácsoltvas rácsokat is III. Károly király koronás császári monogramja díszíti. A mellékbejáratok felett díszes zárókővel félbevágott egyenes kőpárkányokat alakítottak ki, amelyek alatt a falnyílást keretező falsávok egyenes boltövet imitálnak. Itt állótéglány alakú mélyített keretekbe helyezett allegorikus és szimbolikus tárgyú reliefek láthatók. Az északi oldal északi relilefje az 1703-ban Spanyolországba vitorlázó - és ott a spanyol örökösödési háború folyamán királlyá kikiáltott Károly főherceg, későbbi III. Károly magyar király Spanyolországba vezető hajóútját ábrázolja, antik mintára, római gályán, Aeneasként. A felirat -
SIC.PATRIAM.FUGIMUS.MDCCIIl. - Vergilius I. eclogájából vett idézet. Az északi kapu déli reliefje, az 1711-ben a császári trónra visszatérő Károly főherceg tengeri utazására céloz. A dombormű a partot érő vitorlás orrán álló Károly főherceget, mint Aeneas-t mutatja, akit a parton a Habsburg-ház női nemtője térden állva, pálmaággal fogad. A relief szövege - QUANTA.PER.AEQVORA.VECTUM.ACCIPIO.MDCCXI. - Vergilius Aeneisének VI. énekéből való. A déli kapu északi reliefje, - amely napsütötte várba bevonuló győzelmes sereget ábrázol, Savolyai Jenő 1706-os Torinói és Milánói sikereire utal. A győzelméért Milánó kormányzójává tett hadvezér győzelmeire utal a felirat; TIBI.SICNA.DEDIT.MDCCVI. A kapu utolsó oldalán, a harci jelenetet ábrázoló allegorikus dombormű Savolyai Jenő 1710-ben kivívott franciaországi győzelmeire utal, - Bethune, St. Venant és Aire elfoglalása -, a hármas sikert idéző felirattal: TER.VICTOR.IN.ANNO.MDCCX. E domborművek készítője ismeretlen. Témáik, rajzolatuk, kidolgozásuk alapján alkotójukként , Ch. Mader jöhet szóba. A pilaszterek és lizénák között helyezkednek el az állótéglány alnkú emeleti ablakok, amelyek kőkeretezésűek és kő könyöklőpárkányokon ülnek. Az első emelet ablakait egységesen magasra húzott egyenes szemöldökpárkányok hangsúlyozzák, amelyek alatt a falfelületeket, két oldalt cseppsorban végződős, fordított "U" alakú keretezés emeli ki. A rizalitokon, e keretezett mezőkben ék alakú, bélletes, cseppsorral végződő zárókövek láthatók. A második emeleti ablakokat a visszahúzott falfelületeken egyszerű, egyenes szemöldökpárkányok díszítik, a rizalitokon hangsúlyozzák, amelyek alatt ék alakú zárókövek kaptak helyet. A harmadik emeleti ablakok keretezése felül a főpárkánnyal érintkezik. Az első emeleti, középső, - Atlasz-szobor mögötti - ablak mélyített, felül kagylódíszes félgömbbel díszített nyílásban kapott helyet, amelyet íves szemöldökpárkány zár le. A három oromaltikát 4-4 törpe pilaszter tagolja, amelyek eredetileg az ott álló szobrok talapzatául szogláltak. A két szélső attika tört-íves záródású, kidomborodó középmezejét eredetileg a császári, kétfeju sasok díszítették; ma e mezők üresek. A középső, egyenes záródású attika mezejében a császári sas helyett, Budapest címere és az alapító felirata látható;
IMP.CAROLUS.VI.S.A.PP.HANC.MOLEM.CO
NDIDIT.
AD.SERVANDOS.MILITES.SENIO.MORBIS.
VULNERIBUS.CONFECTOS.
A.S.MDCCXXVIIl.
A főhomlokzat déli kapuja mellé a főváros műemlékeit gondozó bizottság 1928-ban a következő felirattal ellátott emléktáblát helyeztette:
A KÖZPONTI VÁROSHÁZA PALOTÁJÁNAK
ÉPÍTÉSE 1716-BAN KEZDŐDÖTT MEG ÉS A PALOTA
A TÖRÖK HÓDOLTSÁG UTÁN ÚJJÁÉPÜLŐ
PESTNEK
A LEGNAGYOBB ÉPÜLETE VOLT.
KATONAI KÓRHÁZ CÉLJAIRA KÉSZÜLT ÉS KÖZÖNSÉGESEN
ROKKANTAK PALOTÁJA N ÉV ALATT VOLT ISMERETES.
KÉSŐBB KASZÁRNYÁUL SZOLGÁLT, ALAPÍRÓJÁRÓL
III. KÁROLYRÓL (1711-1740)
KÁROLY KASZÁRNYÁNAK NEVEZTÉK ÉS AZ ITT
ELHELYEZETT GRÁNÁTOROK UTÁN AZ ELŐTTE ELVONULÓ
VÁROSHÁZUTCA A GRÁNÁTOSUTCA NEVET
VISELTE.
AZ 1894. ÉVI XX. T.C. ALAPJÁN
BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS
VÁROSHÁZA CÉLJAIRA SZEREZTE MEG.
A főhomlokzati traktus nyeregtetején harangtorony helyezkedik el. A főhomlokzati oldalon sarokvázákkal, sarokvolutákkal és napórával díszített toronytörzset ión sarokpilaszterek fogják közre. A pilaszterek közötti, tagozatos keretezésű, félköríves záródású ablakok felett, a toronypárkány mezejében óra látható. Felette, a rézzel borított párnatag gombján eredetileg rézkígyó övezte kereszt volt látható. A Martinelli féle főhomlokzati szárny véghomlokzatai, a főhomlokzat építészeti kiképzéséhez igazodnak. A Hegedűs Ármin által tervezett szárnyak homlokzatai a Martinelli féle épületrész homlokzatához hasonlítanak, részletképzéseik azonban a hangsúlyos helyeken, az eklektika ízlésének megfelelően "gazdagabbak". (Különösen a Károly utcai homlokzat tört-timpanonos oromattikaval kiemelt szakaszai volt látható sok neorokokó jellegű eklektikus dísz; kagylók, ovális címerpajzs, fonatok, sisakok...) E homlokzat jelenleg egyszerűbb alakban, a Martinelli féle szárnyhoz hasonló homlokzati felületekkel áll. A Károly utcai szárny díszes, eklektikus fonatos domborművekkel kiemelt főkapujában eredetileg eklektikus-szecessziós kovácsoltvas kapurácsot illesztettek. A tűzőrség kétemeletes modern szertárépületének két kapuja között Szent Flóriánt ábrázoló relief látható, amelyet Kallós Ede mintája alapján Ficzek Károly öntött bronzba. A városházi épülettömb tanácsházi oldalán földszintes üzlethelyiségsor húzódik.