Megújulásunk támogatója:  

A premontrei kolostor kápolnája

Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 27,881'
Hosszúság (lon):
E 22° 1,487'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Kápolna
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Leles
Egyéb adat:
A település Királyhelmectől 6 km-re északkeletre fekszik, közel a Latorca régi átkelőjéhez, a 15. században már mezőváros.
Rövid leírás:
A Szent Kereszt tiszteletére szentelt premontrei prépostságot Boleszló váci püspök alapította itt, 1188–1196 között, amelynek kiváltságait II. András trónra lépése után 1212-ben megerősítették. Az 1234-es ninivei kolostorjegyzékből ismert, hogy az évszázadokon át fontos hiteleshelyként működő monostort közvetlenül a franciaországi Prémontre filiájaként alapították. A monostor 14. század közepén épült egyhajós temploma északi oldalán álló sekrestyéhez egy támpilléres, boltozott, karzatos kápolna csatlakozik. Valószínű, hogy a szerzetesek külön használatára fenntartott kápolna és káptalanterem volt, a plébániaként is működő templom mellett. A kápolnába, s karzatára a földszinti és az emeleti kerengőfolyosóról nyílik egy-egy csúcsíves, kőkeretes ajtó. A nyolcszög öt oldalával záródó szentélyt három nagyméretű ablak világítja meg. A kápolnát 1733–1764 között átboltozták, de a régi konzolokat meghagyták. A gyámkövek alapján a kápolna boltozata, s a belső kifestése az 1390-es évekre, Zsigmond király uralkodásának idejére tehető. Az idő tájt (1379–1403 között) volt Pálóci Domokos a prépost. A barokk átépítés során, mely a karzatot is érintette, a boltozat, festésével együtt elpusztult, és az oldalfalak falképei is jelentősen sérültek. A monostor helyreállításához a 20. század elején fogtak hozzá. A kápolna felmérését és helyreállítási tervét Sztehlo Ottó készítette el 1902-ben. A kápolna falképeit Gróh István tárta fel, és azokról egy teljes sorozat akvarellmásolatot is készített.
A déli falon nagyrészt megmaradt a három sávban elhelyezkedő, hatalmas Utolsó ítélet falkép, mely a középkori Magyarország egyik legépebb ilyen tárgyú ábrázolása. A keleti falra, az ablakok közé két sorban, fülkékben álló, írásszalagokat tartó apostolokat vagy prófétákat festettek. Az északi falon, szintén három képsorban számos jelenet kapott helyet. A középsőn egy sor világi, részben koronás alak látható, néhány Árpád-házi magyar király nevével a megmaradt, minuszkulás feliratban. A felső sávban, a karzat felől az első, egy – a Képes Krónika Nagy Lajos ábrázolásához hasonló – trónuson ülő király, alighanem az akkori uralkodó, Luxemburgi Zsigmond, akit egy szakállas, glóriás (Szent István?) király követ. Ilyen genealógiai ciklus a középkori ország területén csak itt maradt fenn. Egészen különleges az első boltszakasz ívmezejének erősen sérült képe. Az egykori képmező közepén egy nagyméretű ülő alak, feje sajnos elpusztult, kezében egy triptichont tart, rajta a két apostolfejedelem, Szent Péter és Pál képei között, közepén Krisztus képmása, a Vera Icon. A kegyképet bíborosok csoportja figyeli. A „főalak” V. Orbán pápával (1362–70) azonosítható, aki 1367-ben elsőként kísérelte meg a pápák székhelyét visszahelyezni Avignonból Rómába. A lateráni bazilika helyreállításakor az oltár fölött emelt cibóriumon helyezte el Szent Péter és Szent Pál apostolok fejereklyéit. Rómában, a halála után szentként tisztelt V. Orbán számos ábrázolása ismert a 14. század utolsó harmadából, bár csak jóval később avatták szentté. Ezek többségén a trónon ülő pápa az apostolfejedelmek ereklyetartóit vagy ábrázolásait tartja kezében. Pálóci Domokos prépostról tudható, hogy Rómában járt 1391-ben (IX. Bonifác szentszéki káplánná avatta), s így volt alkalma megismerkedni Orbán kultuszával.
Adatlapot készítette:
sebijo
Adatfelvétel ideje:
2011-05-21 23:01:53
 
 

Állapotjelentések

2011.10.25 12:37 ngabi állapot: 3 - koordináta: N 48° 27,850' E 22° 1,454' - egyéb

A falu szélén meredek lejtő peremén áll az egykori premontrei kolostor. Az épületegyüttes a 14.-15. században épült a korábbi kolostor helyén. 1533-ban erődítésekkel látták el, 1588-ban megújították. 1623 és 1639 között a bejárati részhez tornyot építettek. A 18. században barokk stílusban építették át, majd 1896-ban renoválták. A keleti szárnyban gótikus kápolna található.
információ: wikipédia
A külső állapoton sok a javítani való.

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.