Apafi-kastély

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 46° 13,511'

Hosszúság (lon):

E 24° 34,661'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Kastély (és kertje)

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A városközpontban - Cuza Vodă és Cetaţii utcák sarkán, az örmény templom mellett.

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A települést, melynek eredeti neve Ebesfalva volt, az írott források először a 14. század elején említik. A Becse-Gergely nemből származó és egymással is rokon Bethlen és Apafi családok már ekkortól bizonyíthatóan birtokolják a falut.

Az első ebesfalvi kastélyt Apafi Gergely építtette a 16. század derekán, miután megszerezte a Bethlenek itteni birtokrészeit is. A század végétől már egyértelműen Ebesfalva az anyagilag egyre gyarapodó Apafiak birtokközpontja. A kastély virágkorát egyértelműen az erdélyi fejedelmi székig emelkedett Apafi Mihály idején élte. Mivel a török-tatár csapatok feldúlták a gyulafehérvári fejedelmi palotát, Apafi udvarával hol itt, hol pedig Fogarason tartózkodott.

Ebesfalva ma is álló, reneszánsz kastélyát Apafi (III.) Gergely dobokai főispán, Fráter Gyxörgy udvarmestere építtette 1552-67. között. (Erről emlékszik meg a keleti szárny egyik díszes, kőkeretes ajtaja fölötti, Apafi-címeres felirat.) Nyugati szárnyának építtetője valószínűleg maga Apafi fejedelem lehetett a 17. század végén. Az 1681. körüli leírásokból egy szögletes udvart közrezáró, négy saroktornyos várkastély képe bontakozik ki, melyet kívülről vizesárok övezett. Ehhez délről egy - szintén lőréses kőfallal körülvett - gazdasági udvar csatlakozott. A kastély szárnyai nem egységes terv szerint épültek, így sohasem alkottak szerves egységet. Az északi és keleti, két szintes szárny földszintjén a mindennapi élethez, ellátáshoz szükséges helyiségek sorakoztak (pl. konyha, sütőház, mosóház, stb.) míg az emeleten a fejedelem reprezentatív helyiségei, fogadóterme, ebédlő palotája, stb. kaptak helyet. A kastélyhoz gondozott gyümölcsös és virágos kert csatlakozott.

A kastély a 18. századra vesztett jelentőségéből. Barokk kori átépítése során kapta ma is álló manzárd tetejét és ugyanekkor készült az udvari homlokzat íves árkádsora is. A déli épületszárny, amelyen az udvarra nyíló kapu volt található, és amely fölé egykor óratorony emelkedett, mára elpusztult.

Az épületben a 19. századtól hivatalok (bíróság, ügyészség, börtön, levéltár) és iskola is működött. Felújítása jelenleg is folyamatban van. Néhány helyiségében a helyi örmény közösség múltját bemutató kis múzeum kapott helyet.

A leírás Bicsok Zoltán - Orbán Zsolt: \"Isten segedelmével udvaromat megépítettem..\" Történelmi családok kastélyai Erdélyben. (Csíkszereda, 2012.) c. munkája nyomán készült.

Adatlapot készítette:

Csillagtancos

Adatfelvétel ideje:

2013-06-10 13:33:35