Árkusvár

Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 13,657'

Hosszúság (lon):

E 18° 8,414'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Vár, várkastély

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 2
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Nyitraivánka délkeleti vége közelében, külterületen

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A Berencs (Branč) faluhoz tartozó Nyitranagyfalu (Veľká Ves) és Nyitraivánka (Ivanka pri Nitre) között, utóbbi helység délkeleti végének közelében, egy ÉK-DNy irányban a sík vidékből kiemelkedő, kb. 150 m hosszan elnyúló dombon egykor megerősített középkori település terült el.

Régen szigetként emelkedett ki a Nyitra-folyó árteréből, már az őskorban is megtelepedtek rajta az emberek. E helyszínt Š. Janšák 1933-ban dolgozta fel először, ekkor a terület még jól mérhető állapotban volt. Az általa leközölt alaprajzot használják ma is. Sajnos napjainkra a platót annyira elszántották, hogy már nem észlelhető rajta a déli végében álló vár, és a település nyomai sem igen láthatók. A felszínen ma is jelentős mennyiségű középkori cseréptöredék gyűjthető. Az itt előkerült bajor és osztrák pénzleletek a 15. sz. közepéről valók. Ezek, valamint cseh pénzek egy huszita telep jelenlétéről tanúskodnak ezen a helyen. E megerősített telep minden valószínűség szerint a husziták táboraként szolgált és egy tűzvészben pusztult el a 15. század 50-es vagy 60-as éveiben.

A plató déli végén, 45 m széles, nagyjából kör alakú területen állt hajdan a vár, melyet 2,20 m mély mesterséges árokkal választottak le a plató többi részétől. Az árkot a vár pusztulása után, a 15. sz. második felében vagy 16. sz. kezdetén betemették. További erődítésnyomokat találtak a plató K-i részén is. A vártól ÉK-re elterülő, kb. 100 m hosszú platórészen egy középkori település feküdt, melyet feltehetően palánkkal öveztek. Az 1992–1993-ban zajló ásatások során összesen 69 objektumot tártak fel, ebből 60 tárgy a középkorból származik. Négy feltárt objektumot házként lehet meghatározni. A 44.-es számú házból az északi sarok maradt meg jó állapotban, ahol egy tűzhely nyomait találták meg. A tűzhelyből néhány cserép és egy pénzérme került elő. A 66. számú házat egy későbbi vályogvető gödör pusztította el. Ebből a házból szögek, kések, kerámiák és 7 pénzérme került felszínre. Jó állapotban volt a 15. számú, négyszögletes veremház, melynek a déli oldalon volt a bejárata. Agyagkemencéje részben a keleti falhoz csatlakozott, átmérője 100 cm. Ugyanezen fal mentén volt egy 40 – 50 cm széles pad. Ebből a házból számtalan tárgy került elő: balta, sarkantyú, sarló, zár, kapa, kanál, lópatkó, ék, épületvasalás, csonttű és rengeteg kerámia. Az itt feltárt lakóhelyek a legjobban megmaradt későközépkori házak közé tartoznak a Felvidéken. Meglepő, hogy egy egyterű lakóház még a 15. sz.-ban is használatban volt. Morvaországban és Magyarországon ebben az időben már túlnyomórészt háromosztatú házakat használtak. Mint különlegességet a 15. számú ház kemencéjét érdemes megemlíteni. Ebben a kemencében néhány kályhacsempe is volt. A többi objektumból megvizsgáltak néhány terményvermet és egy meghatározhatatlan szerepű műhelyt. Ma az alacsony dombon csupán nagyon csekély terepalakulatok láthatók. A dombot megtalálni a mai térképekkel nem könnyű feladat, mivel még az újabb kiadásokban is rosszul jelölik a vár helyét!

A leírás és a képek forrása: http://varak.hu

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2021-09-20 19:43:15