Nyitrai vár


Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 19,080'
Hosszúság (lon):
E 18° 5,242'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
Cím:
Várhegy
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Jelenlegi formájában szabálytalan alaprajzú, fülesbástyákkal erődített vár a nyitrai várhegy csúcsán. Elsősorban a Szent Emmerám-székesegyháznak és a püspöki palotának ad helyet, viszonylag kevés számú középkori emléket mutat be.
A 9. században a várhegyen volt a szláv hercegségi központ. A honfoglalás után, valószínűleg a 11. század elején ispánsági földvárat létesítettek a hegycsúcson, a krónika szerint itt vakíttatta meg I. István Vazult 1037 táján. Ennek emlékét a székesegyház szentélye mögötti kis tér északkeleti sarkában található úgynevezett Vazul-torony őrzi, ami mai formájában valószínűleg későbbi építmény.
A nyitrai püspökség megalapítására az 1110-es években került sor. A szakaszosan kiépülő kővárat a tatárjárás során ugyan nem foglalták el, de a későbbiekben Csák Máté, majd a husziták is elfoglalták. Ma látható reneszánsz stílusú átépítésére az 1580-as években került sor. A 17. században többször is gazdát cserélt (elfoglalta Bocskai, majd Bethlen, 1663-ban pedig harc nélkül átadták a töröknek, akitől a császári csapatok 1664-ben foglalták vissza), s megszállták a kurucok is négy évre a Rákóczi-szabadságharc idején. Mivel püspöki székhely volt, védműveit a szabadságharc után nem rombolták le.
A várba barokk kori hídon lehetett bejutni korábban, ám ennek egy részét a jelenleg is folyó felújítási munkák során a kivitelező lebontotta 2011-ben. Az eset nagy port vert fel, a rombolásért bírságot szabtak ki rá.
A 9. században a várhegyen volt a szláv hercegségi központ. A honfoglalás után, valószínűleg a 11. század elején ispánsági földvárat létesítettek a hegycsúcson, a krónika szerint itt vakíttatta meg I. István Vazult 1037 táján. Ennek emlékét a székesegyház szentélye mögötti kis tér északkeleti sarkában található úgynevezett Vazul-torony őrzi, ami mai formájában valószínűleg későbbi építmény.
A nyitrai püspökség megalapítására az 1110-es években került sor. A szakaszosan kiépülő kővárat a tatárjárás során ugyan nem foglalták el, de a későbbiekben Csák Máté, majd a husziták is elfoglalták. Ma látható reneszánsz stílusú átépítésére az 1580-as években került sor. A 17. században többször is gazdát cserélt (elfoglalta Bocskai, majd Bethlen, 1663-ban pedig harc nélkül átadták a töröknek, akitől a császári csapatok 1664-ben foglalták vissza), s megszállták a kurucok is négy évre a Rákóczi-szabadságharc idején. Mivel püspöki székhely volt, védműveit a szabadságharc után nem rombolták le.
A várba barokk kori hídon lehetett bejutni korábban, ám ennek egy részét a jelenleg is folyó felújítási munkák során a kivitelező lebontotta 2011-ben. Az eset nagy port vert fel, a rombolásért bírságot szabtak ki rá.
Adatlapot készítette:
Bamby
Adatfelvétel ideje:
2011-11-04 12:00:44
Állapotjelentések
2015.10.02 16:08 ngabi állapot: 5 - koordináta: N 48° 19,076' E 18° 5,250' - egyéb
















rendezett, jó állapotú a vár és környezete
Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.Közeli objektumok
Miava viadukt (0.005 km)
Mária-oszlop és szoborcsoport (0.047 km)
Szent Emmerám székesegyház (0.066 km)
Zsinagóga (0.715 km)
Szent László templom és piarista kolostor (0.860 km)
Millenniumi honfoglalás-emlékmű (3.056 km)
Ocskay-kastély (4.444 km)
Szent Mihály templom (4.920 km)
Alsócsitári sáncvár maradványai (7.231 km)
Mindenszentek plébániatemplom (7.261 km)