Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 19,080'

Hosszúság (lon):

E 18° 5,242'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Vár, várkastély

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Várhegy

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Jelenlegi formájában szabálytalan alaprajzú, fülesbástyákkal erődített vár a nyitrai várhegy csúcsán. Elsősorban a Szent Emmerám-székesegyháznak és a püspöki palotának ad helyet, viszonylag kevés számú középkori emléket mutat be.
A 9. században a várhegyen volt a szláv hercegségi központ. A honfoglalás után, valószínűleg a 11. század elején ispánsági földvárat létesítettek a hegycsúcson, a krónika szerint itt vakíttatta meg I. István Vazult 1037 táján. Ennek emlékét a székesegyház szentélye mögötti kis tér északkeleti sarkában található úgynevezett Vazul-torony őrzi, ami mai formájában valószínűleg későbbi építmény.
A nyitrai püspökség megalapítására az 1110-es években került sor. A szakaszosan kiépülő kővárat a tatárjárás során ugyan nem foglalták el, de a későbbiekben Csák Máté, majd a husziták is elfoglalták. Ma látható reneszánsz stílusú átépítésére az 1580-as években került sor. A 17. században többször is gazdát cserélt (elfoglalta Bocskai, majd Bethlen, 1663-ban pedig harc nélkül átadták a töröknek, akitől a császári csapatok 1664-ben foglalták vissza), s megszállták a kurucok is négy évre a Rákóczi-szabadságharc idején. Mivel püspöki székhely volt, védműveit a szabadságharc után nem rombolták le.
A várba barokk kori hídon lehetett bejutni korábban, ám ennek egy részét a jelenleg is folyó felújítási munkák során a kivitelező lebontotta 2011-ben. Az eset nagy port vert fel, a rombolásért bírságot szabtak ki rá.

Adatlapot készítette:

Bamby

Adatfelvétel ideje:

2011-11-04 12:00:44