Barkó vára
Barkó várának alaprajza
Barkó madártávlatból
Barkó látképe
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 54,145'
Hosszúság (lon):
E 21° 49,934'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település latin neve:
Cím:
Brekov
Egyéb adat:
Barkó településtől DNy-ra fekvő 280 m magas kiemelkedésen fekszik
Rövid leírás:
A várat a Kaplony-nemzetség Nagymihályi ága építette a 13-14. század fordulóján. A Nagymihályiak a 13. század közepén kiépített uradalmukat további erősséggel, Nagymihály (Mihalovce) várával erősítették meg. A Laborc völgyében húzódó, fontos utat vigyázta mindkét vár. Petenye fia, Péter lázadása után Barkót I.Károly a Drugetheknek adta. Ők birtookolták 1486-ig. Ezt követően a Szapolyaiaké volt, ide menekült 1527-ben Szapolyai János a vesztes tokaji csata után. Ezt követően a Bocskai által utódjának kijelölt Drugeth György révén 1605-től újra a Drugetheké.1624-ben Bethlen Gábor foglalta el, 1644-ben pedig I. Rákóczi György hadai rombolták le miután megostromolták a várat.
Az ovális hegycsúcs alakját követő középkori vár falai ma is messziről láthatóak. Ezt veszik körül a későbbi alsóvár falai. Ide a négyzet alaprajzú kaputornyon át juthatunk. Az alsóvár udvarát kettéosztó kőfal kapuján át juthatunk a felsővárba. Ennek legkorábbi épülete a felsővár Ny-i fala mellett álló torony az 1330-as években további palotaépületekkel és az alsóvárral bővült. Mindvégig uradalmi központ szerepét töltötte be, a török elleni védekezés kapcsán nem került átépítésre, hiszen távol esett a harcok helyszínétől. Az alsóvár ugyan jórészt megsemmisült, de a felsővár épületei két emelet magasan ma is állnak nagyobbrészt, csupán a födémek pusztultak el.
Forrás: Csorba Csaba-Marosi Endre-Firon András: Vártúrák kalauza, Budapest, 1983., www.varak.hu
Az ovális hegycsúcs alakját követő középkori vár falai ma is messziről láthatóak. Ezt veszik körül a későbbi alsóvár falai. Ide a négyzet alaprajzú kaputornyon át juthatunk. Az alsóvár udvarát kettéosztó kőfal kapuján át juthatunk a felsővárba. Ennek legkorábbi épülete a felsővár Ny-i fala mellett álló torony az 1330-as években további palotaépületekkel és az alsóvárral bővült. Mindvégig uradalmi központ szerepét töltötte be, a török elleni védekezés kapcsán nem került átépítésre, hiszen távol esett a harcok helyszínétől. Az alsóvár ugyan jórészt megsemmisült, de a felsővár épületei két emelet magasan ma is állnak nagyobbrészt, csupán a födémek pusztultak el.
Forrás: Csorba Csaba-Marosi Endre-Firon András: Vártúrák kalauza, Budapest, 1983., www.varak.hu
Adatlapot készítette:
hegyi30
Adatfelvétel ideje:
2013-07-11 22:17:45
Közeli objektumok
Jeszenő vára (5.868 km)
Régi acél Laborc-híd (6.621 km)
Csicsva vára (6.978 km)
Hétfájdalmú Szűz Mária római katolikus templom (10.660 km)
Középkori templom régészeti maradványai (10.858 km)
Szent Anna római katolikus templom (14.277 km)
Szent Kereszt kápolna romjai (15.900 km)
Capitol (Béke) mozi (17.278 km)
Városháza (17.416 km)
Rotunda (körtemplom) maradványai (17.475 km)

