Jeszenő vára

Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 53,463'

Hosszúság (lon):

E 21° 54,641'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Vár, várkastély

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Várjeszenő, a településtől délre

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A településtől félórányira, egy 392 méter magas, erdő borította hegyen állnak Jeszenő várának romjai. A külsővárat egykoron 5 bástyás erődítés védelmezte. A nagyjából szabályos háromszög területű belsővár kapuja egy patkó alakú torony mellett nyílik. Innen egy hatalmas ágyúrondella mellett, szűk falszoroson áthaladunk a legrégibb épületrész felé. Ez Jeszenő várának korai, 13. században keletkezett magja. A déli oldalt emelkedő, 8 x 8 méter külső méretű, 2 méter vastag falakkal rendelkező öregtorony 5 – 6 méter magasságig maradt meg. Vele szemben, a várudvar északi szélén magas törmelék-halom jelzi az egykori palotaépület helyét.

1277 előtt, közelebbről nem ismert időpontban Gutkeled nembeli Joachim bán építette fel az erősség legkorábbi magját, ami a környező településeket összefogó váruradalom birtokközpontjaként szolgálta a földesurait. 1342-től került a királyi Kamara kezelésébe, de már a következő évben Nagy Lajos király Drugeth Vilmosnak és testvérének, mint örökbirtokot adományozta oda Jeszenőt, valamint Barkót és Nevickét. A következő évszázadokban, ritka kivételként, végig a Homonnai Drugeth főnemesi család mondhatta a magáénak az erősséget, amely sohasem számított fontosabb katonai helynek. Bethlen Gábor fejedelem hadjáratai során többször is elfoglalták az erdélyi csapatok, így 1616-ban és 1619-ben. Valószínűleg ezután történhetett meg a jelentősebb mértékű megerődítése, mikor elkészítették az ötbástyás külsővárat. A fejlesztések ellenére 1644 márciusában I. Rákóczi György erdélyi fejedelem serege megostromolta és elfoglalta a várat, melyet a győztes katonaság puskaporral több helyen is felrobbantott, használhatatlanná téve az épületeket és védőműveket.

Jeszenő vára többé nem szerepelt a hadi krónikák lapjain. Maga a váruradalom örökség révén az Andrássy főnemesi család tulajdonába került, akik közül Géza gróf 1895-ben a romok egy részéből vadászkastélyt akart kialakíttatni. A megkezdődött munkálatoknak az I. világháború vetett végett, majd ez a terület is a Cseh-Szlovák államhoz került át, a várrom pedig gazdátlanná vált.

Forrás: Szatmári Tamás/várak.hu

Adatlapot készítette:

klo

Adatfelvétel ideje:

2012-07-12 17:57:08