Bélavár

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 46° 37,120'

Hosszúság (lon):

E 22° 17,872'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

BH-I-s-B-00964

Típus:

Világi romemlék

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Várasfenestől 3,5 kilométerre délre

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Várasfenestől dél-délnyugatra fekszik, a Fenes-patak jobb oldalán emelkedő hegyen. A hagyomány úgy tartja, hogy IV. Béla herceg építtette. A valóságban Vince váradi püspök építtette, a püspökség itteni birtokainak védelmére, 1244 körül. Védte a környék bányáit, az itt áthaladó utakat. Ellenállt a Barsa nemzetség terjeszkedésének. A Barsa nembeli Tamás fia, Roland vajda 1294-ben megpróbálta elfoglalni, de ostroma sikertelenül végződött. 1532-ben, Fráter György tudtával, itt tanácskoztak először a főurak, hogy kibékítsék Szapolyai János erdélyi vajdát I. Ferdinánddal. 1548-ban Ferdinánd elvette a várat Fráter Györgytől és hívének, Tahy Ferencnek adományozta. 1660 körül Veér Mihály tulajdona. A Rákóczi-szabadságharc leverése után, 1711-ben az osztrákok lerombolták.
A nagyjából háromszög alaprajzú várból már csak néhány falmaradvány látható. Észak-északkeleten áll a szegletbástya egy része, mellette, nyugat felé a vár kaputornya volt a bejárattal, erős támfalakkal és a felvonóhíddal, amelynek egy darabja még látható. Tőle jobbra, nyugat felé egy emeletes épület, talán a palota állott, amelynek még megvan az egyik külső fala, rajta négy sorban négyszögletű bemélyedések, a hajdani gerendavégek helyei. Még áll a vár dél-délnyugati oldalán az öregtorony, vagy donjon külső, kb. 10 méter magas fala, kívül négyzet, belül 4 méter átmérőjű kör alakú alaprajzzal. Anyaga terméskő. A lakótoronyba a második emeleten látható külső ajtón jártak be, ahová felhúzható létra vezetett. A vár udvarán egy mélyedés vehető ki, ahol a kút, vagy vízfogó lehetett. A vár köveinek nagy részét a környező falvak lakossága hordta el építkezéseihez. 1992 augusztusában az Erdélyi Kárpát Egyesület Bihar megyei Osztálya kitakarította a romokat és emléktáblát helyezett el. Az emléktábla azóta eltűnt.

Az adatlap Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnökének segítségével készült.

Adatlapot készítette:

schlosser

Adatfelvétel ideje:

2013-06-30 13:22:00