Szentháromság római katolikus plébániatemplom

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 46° 40,065'

Hosszúság (lon):

E 22° 20,867'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

BH-II-m-A-01116

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Samuil Vulcan tér

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A Szentháromság tiszteletére felszentelt barokk római katolikus istenházát gróf Forgách Pál váradi püspök építtette 1752-ben, a nagyváradi székesegyházzal egyidőben, feltehetően Giovanni Battista Ricca olasz építész tervei alapján. A Bihari- és Béli-hegyek koszorúzta Belényesi medencében fekvő, ez idő tájt főleg románok lakta kisváros középkori eredetű. Első említést az 1291-94. évi pápai tizedjegyzék tesz róla Benenus néven, 1422-ben már Belynes, nevét a bölény szóból kapta.
A dongaboltozatos, félkörös szentélyzáródású templom 22 méter hosszú és 14,7 méter széles, nyugati homlokzatán a toronnyal. Ívszelvényes záródású ablakai magasra emelt oldalhomlokzataira nyílnak. A főhomlokzatot két toszkán oszlopon álló portikusz díszíti, fölötte timpanonnal. A volutás ívekkel lezárt oromfal közepén áll négyzetes alapú kis tornya.
Értékes festményei közül Mária kegyképe a legrégebbi, egy 16. századi francia festő munkája, a kereszthajó jobb oldalán lévő Mária-oltáron kapott helyet, és Forgách püspök Mária Teréziától kapta 1755-ben a belényesi templom számára. A szélső talapzatokon Szent István és Szent László szobrai állnak. A főoltárt a Szentháromság tiszteletére emelték 1772-ben, és ugyanebben az évben készült a Mária megkoronázását ábárzoló főoltárkép, Vogl Gergely budai festő munkája. Két oldalán Hebenstreit József budapesti szobrász Péter és Pál apostolokat ábrázoló faszobrai állnak. Ugyancsak 1772-ből származik a Nepomuki Szent János mellékoltárt, amelynek képét Kracker János Lukács magyar barokk festő készítette.
A római katolikus plébániát 1751-ben gróf Forgách Pál nagyváradi püspök építtette barokk stílusban. Az eredetileg tégpalap alaprajzúra tervezett épületet mindkét oldalán kontyolt nyeregtetővel látták el. A felújított ingatlan mára elveszítette műemlék értékét, mivel az épület felújításakor a nyílászárókat kicserélték és hátsó homlokzatát kiegészítették.

Az adatlap Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnökének segítségével készült.

Adatlapot készítette:

schlosser

Adatfelvétel ideje:

2013-12-11 00:53:41