Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 47° 55,715'

Hosszúság (lon):

E 18° 38,233'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Vár, várkastély

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 5

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Bíňa

Egyéb adat:

A koordináták a külső sánc egyik északi pontjára mutatnak. Ez a legépebben maradt rész a települést észak felé épphogy elhagyva, balra fordulva közelíthető meg. A külső árokban egy kis kápolna (lásd külön adatlapon) is áll.

Rövid leírás:

Három gyűrűből álló, félkörívet záró sáncrendszer a Garam jobb partján. A keleti oldalon a sáncok a folyó meredek partjához futnak ki. A külső sánc teljes hossza 2750 méter volt, a középsőé 1350, a belsőé 1050 méter. A külső sánc előtt 22 méter széles, 9 méter mély árok húzódott.
A hatalmas területű erődítést a régészeti adatok alapján az avar korban hozták létre, majd a 10. század középén, illetve az azt követő évtizedekben ismét használatba vették. Az 1962-63-ban folytatott feltárások szerint (Alojz Habovstiak) már a 11. század közepe előtt elhagyták, vagyis nem lett belőle uradalmi központ (bár a 11. századtól falu épült a belső magban). Az államalapítás előtt feladata részben a fejedelmi központtá tett Esztergom védelme északi irányból, valamint a Garam ellenőrzése lehetett. A sáncok tetején paliszád, cölöpsor húzódott, a jól védhető létesítmény az újonnan szervezett milites, vagyis már nyugati mintákat is mutató új sereg központi katonai tábora volt.
Géza halála után Bóna István régész elmélete szerint minden bizonnyal itt került sor fia, István harcossá avatására, amit a Magyar Krónika is megőrzött: Postmodum vero condregato exercitu... et ad amnem Goron primitus accintus est gladio. Vagyis itt, a Garam partján övezte fel német módra karddal Hont, Pázmány és a többi nyugati lovag Istvánt 997-ben, mielőtt hadba indultak volna Koppány ellen.
A keresztény királyságban, vagyis a 11. század első évtizedeiben a katonai tábor léte okafogyottá vált, nyilván ezért számolták fel (egyes szlovák történészek szerint még csaknem két évszázadon át használhatták). A területet Hont fia, Byn kapta meg, az ő nevét őrzi a területen ma fekvő település. A sáncok eredeti funkciójának emléke még évszázadokon át élt, Bél Mátyásnak a 18. században arról beszéltek a helybéliek, hogy Szent István építtette, aki itt védekezett Koppány ellen (ami így nyilván képtelenség, hiszen a hatalmas földmunkák miatt az építés évekig is eltarthatott).
Bár a sáncrendszert a művelés és a beépítés erősen megrongálta, vonalai a mai napig jól láthatók, s ahol nincs beépítés, bejárhatók (különösen a külső gyűrű északi szakasza maradt viszonylag ép). Jelentősége kimagasló, hiszen egyszerre az avarokhoz és Géza fejedelemhez köthető, 10. századi épített emlék. Az avar kori funkciója régészeti feltárások híján még nem ismert.

Az adatlap elkészítéséhez felhasznált elsődleges forrás Bóna István: István felövezése és a Szent Lándzsa című tanulmánya volt

Kapcsolódó cikk a magazinban: http://muemlekem.hu/magazin/hatareset_benyi_foldvar_sancai

Adatlapot készítette:

klo

Adatfelvétel ideje:

2012-02-25 07:46:58