Bittó-kripta
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 0,189'
Hosszúság (lon):
E 17° 26,268'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Síremlék
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
A falu köztemetőjének közepén
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A kis csallóközi magyar falu déli szélén, a fő utca nyugati oldalán találjuk a temetőt. Ennek főbejáratával szemben, a tornyos ravatalozó mellett áll a sárosfalvai Bittó család kriptája.
A kis méretű kripta historizáló neoromán stílusban épült a 19. század második felében. Téglalap alaprajzú, mindkét végén oromzatos nyereg teteje van, amelyet ma modern hullámpala fed. Falait lizénák tagolják. Félkörös záradékú, díszesen keretezett bejárati ajtaja a délkeleti fal tengelyében nyílik. Nyílászárója eredeti fa szerkezetű. Oromzatán félkörös vakárkádokból álló, díszes párkányzat fut végig. A belső tér megvilágítását a két hosszanti falba vágott 1-1 db fém szerkezetes, kerek ablak szolgálja, színes üveggel.
Az épületben nyugvók közül a legismertebb személyiség kétség kívül Bittó István (1822-1903), aki 1848-as országgyűlési követ volt, végig kitartott a forradalmi magyar kormány mellett, amelyet Debrecenbe, majd Szegedre is követett. Világos után nyugati emigrációba menekült. A 1860-as évektől Deák Ferenc barátja és párttársa. Később két kormányban is igazságügy-miniszter, majd 1874-75-ben Magyarország miniszterelnöke volt. Alakját Barabás Miklós festménye örökítette meg, de talán még nála is ismertebbé vált Barabásnak Bittó István feleségéről, Irmáról alkotott festménye.
A kriptában nyugszik még többek között Bittó Béni (1830-1911), aki honvéd főhadnagyként szintén részt vett a szabadságharcban.
A leíráshoz felhasználtuk Görföl Jenő - Kovács László: Hol sírjaik domborulnak, Dunaszerdahely, 2003. munkáját.
A kis méretű kripta historizáló neoromán stílusban épült a 19. század második felében. Téglalap alaprajzú, mindkét végén oromzatos nyereg teteje van, amelyet ma modern hullámpala fed. Falait lizénák tagolják. Félkörös záradékú, díszesen keretezett bejárati ajtaja a délkeleti fal tengelyében nyílik. Nyílászárója eredeti fa szerkezetű. Oromzatán félkörös vakárkádokból álló, díszes párkányzat fut végig. A belső tér megvilágítását a két hosszanti falba vágott 1-1 db fém szerkezetes, kerek ablak szolgálja, színes üveggel.
Az épületben nyugvók közül a legismertebb személyiség kétség kívül Bittó István (1822-1903), aki 1848-as országgyűlési követ volt, végig kitartott a forradalmi magyar kormány mellett, amelyet Debrecenbe, majd Szegedre is követett. Világos után nyugati emigrációba menekült. A 1860-as évektől Deák Ferenc barátja és párttársa. Később két kormányban is igazságügy-miniszter, majd 1874-75-ben Magyarország miniszterelnöke volt. Alakját Barabás Miklós festménye örökítette meg, de talán még nála is ismertebbé vált Barabásnak Bittó István feleségéről, Irmáról alkotott festménye.
A kriptában nyugszik még többek között Bittó Béni (1830-1911), aki honvéd főhadnagyként szintén részt vett a szabadságharcban.
A leíráshoz felhasználtuk Görföl Jenő - Kovács László: Hol sírjaik domborulnak, Dunaszerdahely, 2003. munkáját.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2018-04-17 16:32:16
Közeli objektumok
Bittó Kálmán síremléke (0.010 km)
Szent Péter és Pál plébániatemplom (3.533 km)
Szent Anna-kápolna (5.655 km)
Szent Mihály templom (5.918 km)
Pipagyújtó Csárda - honvéd emlékmű (6.634 km)
Szent Margit templom (7.360 km)
Mindenszentek római katolikus templom (8.398 km)
Zsinagóga (9.574 km)
Református templom (9.766 km)
Evangélikus templom (9.906 km)

