Csatornahíd (Akvadukt)

Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 27,207'

Hosszúság (lon):

E 18° 55,622'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Híd

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A központtól távol, a város keleti széle közelében

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Az épített- és természeti örökségi értékeire tekintettel ma már UNESCO világörökségi védelem alatt álló Selmecbánya egyik párját ritkító, de ennek ellenére kevéssé ismert értéke a város körül évszázadokkal ezelőtt mesterségesen kiépített vízrendszer!

Az ősi bányavárosban és környékén művelt ezüstbányák aknái, tárói az évszázadok során egyre mélyebbre hatoltak. E bányák művelésének legkomolyabb problémái közé tartozott a járatokba betörő bányavíz fáradságos munkával történő kiemelése, de a felszínre hozott érc feldolgozása is egyre nagyobb energiát igényelt volna. E problémák együttes megoldására a selmeci bányamérnökök tervei alapján a 18. században kezdett kiépülni egy több tíz kilométeres körzetet átfogó, egyedülálló és fantasztikusan összetett vízrendszer. Alapjait a Selmec fölötti dombok völgyeiben futó patakok útjában megépített gátak segítségével létrehozott, nagy méretű, mesterséges tavak rendszere képezte. (E több tucat tó döntően még ma is létezik a környező települések határában.) Ezekből kövezett, felszíni, de néhol felszín alatti csatornákon, gravitációs "meghajtással" vezették a vizet a város, ill. a bányák, műhelyek felé. E csatornák vizének erejét aztán számos célra használták fel: meghajtották vele a kibányászott érc törését végző hámorok kalapácsait, a hegyekben kitermelt fa feldarabolását végző "gatter" fűrész-malmok fűrészeit, az ércolvasztó műhelyek fújtatóit. De a legmeglepőbb és legfontosabb ötlet jóvoltából e vízi energia hajtotta meg a mélyművelésű bányák víztelenítésére használt szivattyúkat is! Ezen egyedülálló rendszer évszázadokra biztosította a selmeci bányák hatékony művelésének és az érc feldolgozásának lehetőségét.

A selmecbányai víz- és csatornarendszernek ma még mindig számos eleme, műtárgya látható, de gyakran csak szakértő fedezheti fel azok eredeti funkcióját. Egy ilyen, ma is könnyen megközelíthető elem a Selmecbánya keleti szélén álló akvadukt. Ez a Kysihýbelská utcából kiágazó, keskeny mélyút fölött vezeti át egy csatorna vizét. A csatorna az innen több kilométerre lévő Tópatak (szlovákul ma: Banský Studenec, korábban Kolpachy, németül: Kolbach) községben a 18. században kialakított két hatalmas mesterséges tó vizét szállította Selmecbánya felé, út közben tucatnyi érctörő hámort hajtva meg.

A ma látható, kb. 10 m nyílású csatornahíd 1873-ban épült fel. Két hatalmas, 11 m magas, falazott pilléren nyugszik. Ez tartja az acélból készített csatornát, amelyen a víz keresztül folyhatott az útbevágás fölött. Eredetileg két oldalt deszkajárda is volt mellette, de ez ma már tönkrement. A csatornában még 3 évtizeddel ezelőtt is víz folyt.

A csatornahidat pár évvel ezelőtt részlegesen felújították.

A leíráshoz felhasználtuk Peter Paulík: Mosti na území Slovenska. (Bratislava, 2014.) c. munkáját.

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2016-10-05 12:07:31