Glanzenberg-táró

Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 27,450'

Hosszúság (lon):

E 18° 53,938'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Ipari objektum

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Kammerhofská (Kamaraház) utca

Egyéb adat:

http://www.muzeumbs.sk/ (főleg szlovákul)

Rövid leírás:

A középkori Magyarország egyik legfontosabb, leggazdagabb településének számító Selmecbánya már a tatárjárás előtt szabad királyi városi rangra emelkedett. Kiemelkedő jelentőségét a közelében található gazdag arany és ezüst lelőhelyek jelentették, melyek kiaknázása megalapozta a város virágzását, amely egészen a 18. század végéig tartott. A város polgársága gyakorlatilag a 20. századig döntően német ajkú telepesekből állt, akik még a 13. század második felében népesítették be a környéket.
A város topográfiájára alapvető, máig tanulmányozható hatással voltak a mai történelmi belváros alatt található nemesérc-lelőhelyek, amelyek felé több, a középkorban nyitott, esetenként a felszínen, vagy középkori házak pincéjében máig látható, járható vágat indult el. Ezek köré a városon belül épületcsoportok jöttek létre, melyek mára összenőttek. E jellegzetes városképet az UNESCO felvette világörökségi listájára is. A bányászkodás során Selmecen több, világviszonylatban is kiemelkedő jelentőségű technikai újítást alkalmaztak, így pl. a bányavágatok vízi erő felhasználásával való víztelenítése, vagy a puskapornak bányászati céllal való felhasználása. Ezen fejlesztések legtöbbje az 1735-ben – a világon elsőként! – itt létrejött Felsőfokú Bányatisztképző Iskolából indult ki, melyet Mária Terézia királynő 1762-ben bányászati és erdészeti tudományokat művelő, ún. montánakadémiává fejlesztett.
A nagy múltú bányászkodás emlékeit a városban több muzeális kiállító hely őrzi. Ezek egyik leglátványosabbja a belvárosban, egy, a Kammerhofská (Kamaraház) utcai járda mellől kis, lefelé vezető lépcső végén található, apró, jelentéktelennek tűnő vasajtó mögött induló Glanzenberg-táró. E vágat egyes vélemények szerint még a 14. században keletkezett, ami nem teljesen eldönthető, de hogy sok száz éves, így a város talán legidősebb, látogatható tárnája, az biztos.
A táró bejáratánál, ill. beljebbi részein több emléktáblán olvashatjuk az itt megfordult hírességek neveit. Az egyik legrégebbi ezek közül I. Ferenc császár (és király) 1751-es látogatására utaló vörös mészkő tábla. A turisták által – köpenyben, kobakban és bányászlámpával – látogatható tárnát ma a Szlovák Bányászati Múzeum üzemelteti, jegyet is ennek többi, városi telephelyén lehet venni.

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2011-12-03 17:23:49