Érseki palota
A kép forrása: Gausss / Panoramio
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 43,196'
Hosszúság (lon):
E 21° 15,466'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Városi palota
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Fő utca (Hlavná) 28.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A Felső-Magyarország egyik legfontosabb és leggazdagabb szabad királyi városának számító Kassa fő utcája, tulajdonképpen inkább fő tere az észak-déli irányú Fő utca. Ennek a „szilvamag” alakú térnek a közepén áll a székesegyház. A város legfontosabb középületei, több temploma ill. leggazdagabb polgárainak és a városban lakó nemeseinek házai szintén a téren álltak, közülük szinte mindegyik őriz középkori épületrészleteket.
A Kassai Püspökséget I. Ferenc király alapította, pápai jóváhagyással 1804-ben. Területét, az egykori Abaúj, Zemplén és Sáros vármegyét, az Egri Püspökség területéből hasították ki. Székesegyháza a kassai dóm lett. 1995-ben II. János Pál pápa, kassai látogatása alkalmával a püspökséget érseki rangra emelte.
A kassai püspöki rezidenciát a fő tér Nyugati térfalában, a dóm tőszomszédságában alakították ki, megvásárolva az itt álló, középkori eredetű polgárházakat. Először 1804-ben a Csáky- és a Sztáray-házat egyesítették, majd 1893-ban a Dél felől szomszédos Gering-házat csatolták az épülethez, kialakítva mai homlokzatát. Így jött létre az egységes, késő barokk homlokzat. Középtengelyében áll a kőkeretes főkapu, mely fölé az első emeleti rezidencia oszlopokon álló, kovácsolt vas rácsos erkélye emelkedik. A kapu tengelyében a főpárkány fölé emelkedő oromzaton Ocskay Antal püspök kőből faragott címere látható.
E házban több kiemelkedő személyiség is megszállt, így István főherceg, I. Ferenc József és IV. Károly királyok, illetve 1995-ben II. János Pál pápa is.
A Kassai Püspökséget I. Ferenc király alapította, pápai jóváhagyással 1804-ben. Területét, az egykori Abaúj, Zemplén és Sáros vármegyét, az Egri Püspökség területéből hasították ki. Székesegyháza a kassai dóm lett. 1995-ben II. János Pál pápa, kassai látogatása alkalmával a püspökséget érseki rangra emelte.
A kassai püspöki rezidenciát a fő tér Nyugati térfalában, a dóm tőszomszédságában alakították ki, megvásárolva az itt álló, középkori eredetű polgárházakat. Először 1804-ben a Csáky- és a Sztáray-házat egyesítették, majd 1893-ban a Dél felől szomszédos Gering-házat csatolták az épülethez, kialakítva mai homlokzatát. Így jött létre az egységes, késő barokk homlokzat. Középtengelyében áll a kőkeretes főkapu, mely fölé az első emeleti rezidencia oszlopokon álló, kovácsolt vas rácsos erkélye emelkedik. A kapu tengelyében a főpárkány fölé emelkedő oromzaton Ocskay Antal püspök kőből faragott címere látható.
E házban több kiemelkedő személyiség is megszállt, így István főherceg, I. Ferenc József és IV. Károly királyok, illetve 1995-ben II. János Pál pápa is.
Adatlapot készítette:
Csillagtancos
Adatfelvétel ideje:
2012-03-11 17:12:07
Állapotjelentések
2013.06.09 11:42 Lacipap állapot: 5 - koordináta: N 48° 43,195' E 21° 15,472' - egyéb
Az épület állapotát összességében jónak ítélem meg. A lábazatnál található némi felvizesedés, de ez minden ilyen épületre jellemző.
Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.Közeli objektumok
Szent Mihály kápolna (0.032 km)
Kisdyánum (0.037 km)
Városi plébánia (0.040 km)
Szent Erzsébet-székesegyház (0.045 km)
Megay-Henszlmann-ház (0.053 km)
Orbán-harang (0.078 km)
Abaúj-Torna vármegye székháza (0.079 km)
Orbán- (Vörös-) torony (0.084 km)
Fekete Sas fogadó (0.090 km)
Vitéz-ház (0.098 km)

