Evangélikus erődtemplom

A képek forrása: www.varak.hu



Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 5,321'
Hosszúság (lon):
E 25° 16,758'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
Cím:
A falu főutcáján: Fő (Principala) u. 37.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Kőhalom városától ÉK-re, az Oltmelléki hegysor K-i részében, az ÉK-ről jövő Nagy-Homoród, és az ÉNy-ról érkező Pálosi-patakok találkozásánál fekszik Kaca (Caţa, Katzendorf) község.
A települést 1299-ben „Villa Felium” néven írják az oklevelek. 1400 körül az egyházi tized fizetési listában Kacát a kőhalmi dékánság falvai között említik. 1453 Kaca a nagyszebeni terület szabad községe. Középkori lakossága a reformáció idején lutheránus lett, a templommal együtt. 1683-ban, 1706-ban és 1749-ben tűzvész pusztított a községben.
A nevezetes templomerőd az Erdélybe gyakran betörő török portyázó csapatok ellen már viszonylag korán, a 15. század második felében megépült. 1658-ban a tatárok és törökök felégették a falut, melynek lakóit a templom köré emelt várfalak sem tudták megvédeni. 1684-ben a Bécs ostromából hazatérő hadinép kifosztotta a templomerődöt és 337 lovat elrabolt. A Rákóczi szabadságharc alatt a faluban tanyázó kurucokat éjjel a labancok váratlanul megtámadták és sokat megöltek közülük.
A várfalakkal körülölelt Szent Miklós templom építési idejét a XIII. század közepére, az 1250-es évekre teszik. Ezt megerősítik megmaradt román kori stíluselemei is: a félköríves ikerablakok a főhajó mindkét oldalán, a déli papi bejáró (a későbbi sekrestyeajtó), a főhajó román kori pilléreken nyugvó árkádjai. A félköríves diadalív derékmagasságában (Kämpferhöhe) egyszerű párkányzat húzódik.
1400 után a román kori félköríves szentélyapszist sokszögzáródású gótikus szentéllyé alakították át, keresztboltozattal és déli oldalán új sekrestyével. A szentély déli falán két csúcsíves ablakot vágtak, a keletin egy keretes ablakot építettek. A 15. században a hajó is keresztboltozatot kapott a román-kori lapos mennyezet helyett, de csak egyszerű bordázattal. A fő-, és mellékhajókat három félkörös árkád boltív választotta el, amik négyszögletes oszlopokon nyugodtak. Az oldalhajók kapui félkörívesek.
1711-ben egy fakarzatot emeltek. 1860-ban a nyugati kő karzatot lebontották. A déli oldalon sekrestyét építettek. A szószéket, padozatot és az ablakokat megújították. 1860-1864 között széleskörű javításokat végeztek a templom belterében. 1894-ben a templomtorony ledőlt, a középhajó boltozata, valamint a mellékhajók és a nyugati kapu beomlott. Ekkor a nyugati homlokzatot átépítették. A torony és a nyugati hajó helyett a templom Ny-on egy új, előteres oromzatot, és oldalsó lépcsőfeljárót kapott. A gótikus boltozatot egy lapos stukkó mennyezet váltotta ki. A nyugati homlokzatba egy egyszerű kapu épült. 1926-ban a színes konstrukcióiról híres építész, Karl Schneiner festette ki a templomot
A templomerőd belső kerítőfala négy toronnyal korábbi alapfalak helyén a 15. században épült. A szabálytalan ovális alakú falazat kb. 8 m magas volt. A négyemeletes nyugati torony régi bejárata fölött fa gyilokjáró húzódott. Északon egy másik négyemeletes tornyot építettek a belső falazathoz. Ezt is lőréssel és sátortetővel látták el, valamint egy nyitott fa gyilokjáróval. 1500 körül ÉK-en egy tornyot építettek, aminek utolsó emelete kő konzolokon nyugszik és amelyet lőrésekkel és szuroköntővel látták el. Az 1658-as tatárdúlás után egy második kerítőfal épült a templomerőd déli oldalán. 1677-ben a gyilokjáróval és piramistetővel ellátott Pfarrerturm a külső fal délkeleti sarkába épült. Ötszög alakú lakótoronynak készült, a 4 emeletből három fűthető volt. A toronynak kék-fehér-vörös a szegélydíszítése.
Három falmélyedésében latin és német példabeszédek találhatók, valamint adatok az építés évéről. Pl. 1676-ból: „Her neige dich doch wieder zu uns und deinen Kneshten gnadig. O felices vos qui in pace de bello et de bello in pace cogitatis”. 1717-ben kijavították a várfalakat, majd 1781-ben a harangtornyot renoválták. Harminchét évvel később a déli tornyot és a külső várfal keleti részét lebontották. 1818-ban és 1826-ban két torony javítása zajlott (ebből az egyik a Pfarrerturm). 1827-ben két torony a hétből részben ledőlt, részben lebontották és a téglákat két iskola építésénél használták fel. 1884-ben az északi torony és a külső kerítőfal teljes északkeleti szakasza egy új iskola építése miatt lebontásra került. 1897-ban a renoválásra szoruló keleti torony kijavításáért 650 aranyat fizettek. A külső várfal még meglévő szakaszát 1926–1927-ben, a külső várfal északi tornyát pedig 1984–1985-ben-ben bontották le.
A leírás forrása: Karczag Ákos/www.varak.hu
Léstyán Ferenc, Megszentelt kövek. Gyulafehérvár, 2000.
Fabritius, Iuliana-Dancu: Sächsischen Kirchenbürge aus Siebenbürgen. Sibiu, 1980.
Kemény Lajos – Gyimesy György: Evangélikus templomok. Budapest, 1944.
A települést 1299-ben „Villa Felium” néven írják az oklevelek. 1400 körül az egyházi tized fizetési listában Kacát a kőhalmi dékánság falvai között említik. 1453 Kaca a nagyszebeni terület szabad községe. Középkori lakossága a reformáció idején lutheránus lett, a templommal együtt. 1683-ban, 1706-ban és 1749-ben tűzvész pusztított a községben.
A nevezetes templomerőd az Erdélybe gyakran betörő török portyázó csapatok ellen már viszonylag korán, a 15. század második felében megépült. 1658-ban a tatárok és törökök felégették a falut, melynek lakóit a templom köré emelt várfalak sem tudták megvédeni. 1684-ben a Bécs ostromából hazatérő hadinép kifosztotta a templomerődöt és 337 lovat elrabolt. A Rákóczi szabadságharc alatt a faluban tanyázó kurucokat éjjel a labancok váratlanul megtámadták és sokat megöltek közülük.
A várfalakkal körülölelt Szent Miklós templom építési idejét a XIII. század közepére, az 1250-es évekre teszik. Ezt megerősítik megmaradt román kori stíluselemei is: a félköríves ikerablakok a főhajó mindkét oldalán, a déli papi bejáró (a későbbi sekrestyeajtó), a főhajó román kori pilléreken nyugvó árkádjai. A félköríves diadalív derékmagasságában (Kämpferhöhe) egyszerű párkányzat húzódik.
1400 után a román kori félköríves szentélyapszist sokszögzáródású gótikus szentéllyé alakították át, keresztboltozattal és déli oldalán új sekrestyével. A szentély déli falán két csúcsíves ablakot vágtak, a keletin egy keretes ablakot építettek. A 15. században a hajó is keresztboltozatot kapott a román-kori lapos mennyezet helyett, de csak egyszerű bordázattal. A fő-, és mellékhajókat három félkörös árkád boltív választotta el, amik négyszögletes oszlopokon nyugodtak. Az oldalhajók kapui félkörívesek.
1711-ben egy fakarzatot emeltek. 1860-ban a nyugati kő karzatot lebontották. A déli oldalon sekrestyét építettek. A szószéket, padozatot és az ablakokat megújították. 1860-1864 között széleskörű javításokat végeztek a templom belterében. 1894-ben a templomtorony ledőlt, a középhajó boltozata, valamint a mellékhajók és a nyugati kapu beomlott. Ekkor a nyugati homlokzatot átépítették. A torony és a nyugati hajó helyett a templom Ny-on egy új, előteres oromzatot, és oldalsó lépcsőfeljárót kapott. A gótikus boltozatot egy lapos stukkó mennyezet váltotta ki. A nyugati homlokzatba egy egyszerű kapu épült. 1926-ban a színes konstrukcióiról híres építész, Karl Schneiner festette ki a templomot
A templomerőd belső kerítőfala négy toronnyal korábbi alapfalak helyén a 15. században épült. A szabálytalan ovális alakú falazat kb. 8 m magas volt. A négyemeletes nyugati torony régi bejárata fölött fa gyilokjáró húzódott. Északon egy másik négyemeletes tornyot építettek a belső falazathoz. Ezt is lőréssel és sátortetővel látták el, valamint egy nyitott fa gyilokjáróval. 1500 körül ÉK-en egy tornyot építettek, aminek utolsó emelete kő konzolokon nyugszik és amelyet lőrésekkel és szuroköntővel látták el. Az 1658-as tatárdúlás után egy második kerítőfal épült a templomerőd déli oldalán. 1677-ben a gyilokjáróval és piramistetővel ellátott Pfarrerturm a külső fal délkeleti sarkába épült. Ötszög alakú lakótoronynak készült, a 4 emeletből három fűthető volt. A toronynak kék-fehér-vörös a szegélydíszítése.
Három falmélyedésében latin és német példabeszédek találhatók, valamint adatok az építés évéről. Pl. 1676-ból: „Her neige dich doch wieder zu uns und deinen Kneshten gnadig. O felices vos qui in pace de bello et de bello in pace cogitatis”. 1717-ben kijavították a várfalakat, majd 1781-ben a harangtornyot renoválták. Harminchét évvel később a déli tornyot és a külső várfal keleti részét lebontották. 1818-ban és 1826-ban két torony javítása zajlott (ebből az egyik a Pfarrerturm). 1827-ben két torony a hétből részben ledőlt, részben lebontották és a téglákat két iskola építésénél használták fel. 1884-ben az északi torony és a külső kerítőfal teljes északkeleti szakasza egy új iskola építése miatt lebontásra került. 1897-ban a renoválásra szoruló keleti torony kijavításáért 650 aranyat fizettek. A külső várfal még meglévő szakaszát 1926–1927-ben, a külső várfal északi tornyát pedig 1984–1985-ben-ben bontották le.
A leírás forrása: Karczag Ákos/www.varak.hu
Léstyán Ferenc, Megszentelt kövek. Gyulafehérvár, 2000.
Fabritius, Iuliana-Dancu: Sächsischen Kirchenbürge aus Siebenbürgen. Sibiu, 1980.
Kemény Lajos – Gyimesy György: Evangélikus templomok. Budapest, 1944.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2016-08-21 16:18:08
Közeli objektumok
Evangélikus erődtemplom (4.964 km)
Evangélikus erődtemplom (5.302 km)
Kőhalom vára (7.726 km)
Parasztvár (8.300 km)
Evangélikus templom (8.556 km)
Unitárius templom (9.202 km)
Evangélikus templom (9.663 km)
Evangélikus erődtemplom (10.239 km)
Kálnoky-kastély (11.613 km)
Haller-kastély (11.660 km)